Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
4 kW-os új állomást, mely az első teljesen hazai tervezésű és kivitelezésű tévéadó volt. Ezáltal az ország északi fele is jobb adásvételi lehetőséghez jutott. A berendezést az Elektromechanikai Vállalat gyártotta. Mind a tokaji, mind a kékesi adó átadása az augusztus végén kezdődő római olimpiai játékokhoz igazodott.42 A közép-dunántúli régió a kétéves heroikus munkával megépülő Kab-hegyi adóállomás üzembe állításával jutott vételi lehetőséghez. „Merész elhatározásnak látszott televízióadót tervezni a Bakony rengetegébe, ahol nem volt út, csak az erdő vadjainak csapásai; ahol nem volt víz, csak az égi csatornákból; és ahol nem volt más energia, mint a szüntelen bakonyi szél. De hát a mérnökök konok emberek, nem az előttük tornyosuló nehézségeket latolgatták, hanem a műszereiket figyelték. Azok pedig azt mutatták, hogy a Dunántúl a leghatásosabban a Kab-hegyről sugározható be a televízió-műsorral. A mérnököknek tehát a Kab-hegy kellett” - áll egy korabeli tudósításban.43 A Kab-hegyi állomás adóépületét a Veszprém Megyei Tanács Tervező Vállalata tervezte, a 201 m magas adótorony kivitelezését a Ganz-Mávag végezte. Az antennákat a Posta Központi Javítóüzeme, a 20 kW-os adóberendezést pedig az Elektromechanikai Vállalat gyártotta. A szentesihez hasonlóan a kivitelezést itt is jelentős társadalmi munka gyorsította.44 Az összefogásnak köszönhetően 1962-ben, államalapító királyunk ünnepén kezdődött a kísérleti sugárzás. Hivatalosan november 2-án avatták fel és helyezték üzembe a Kab-hegyi nagyadót. A Duna mente vételi lehetőségeinek javítására 1963 augusztusában helyezték üzembe a szekszárdi 20 W-os átjátszóállomást, s november 7-én hasonló teljesítményű adót avattak Ózdon is. A tokaji tévéállomás rekonstrukciójaként 1964-ben kezdődött az adótorony építése.45 Az 1960-as évek adóépítései révén az ország területének mintegy 80%-án foghatóvá vált a magyar televízió adása. Az évtized végére a Komádi mellett megépült tévéadó a magyar-román határ, Debrecen, Karcag és Békéscsaba körzetében is jó minőségű vételt biztosított. A tiszántúli televízióadó építésének előkészületei 1965 őszén kezdődtek, amint azt a Postavezérigazgatóság Beruházási szakosztályának jelentése is dokumentálja: „Az adóállomás létesítése - ugyanolyan körülmények között, mint bármely értékhatár fölötti beruházás lebonyolítása - kb. 4 évet vesz igénybe, mert most már többéves gyakorlat szerint az első évben programkészítés, a második évben kiviteli tervezés folyik, s így a tulajdonképpeni munka csak az elhatározást követő harmadik évben indulhat. A tárgy szerinti beruházás jellegéből, valamint a tapasztalatokból következően a kivitelezés kezdésétől a befejezésig legalább 2 év szükséges ”46 Ennek ellenére már 1968. augusztus 16-án üzembe helyezték az adótornyot, s ezzel egy időben átadták a békéscsabai állomást is, a komádi adó modulációját biztosító mikrohullámú lánc utolsó objektumaként. A komádi adót47 a Postai 42 ,,A munkát rendkívül sürgette, hogy az 1960. augusztus 25-én megnyitott római olimpiai játékokat a Kékestetőn telepített adóval kívánták közvetítem. ” Falus László: Televízióadó-fejlesztés és -gyártás Magyarországon. Híradástechnika, 2008, Különszám, 26. p. 43Szocialista Posta, 1962, 11. szám, 225. p. 44 „A Veszprém Megyei Pártbizottság 360 kömyékbéli dolgozó 1100 munkaórás társadalmi munkáját szervezte meg a toronykifeszítő kötelek szállításához. A helyszínen összeszerelt, 100-130 m hosszú, karvastagságú acélkötelek mozgatása csak e nagyszámú munkaerővel volt lehetséges. ” Szocialista Posta, 1962, 11. szám, 225—226. p. 45 A magasépítésben első ízben itt, Tokajban alkalmaztak vasbeton csúszózsaluzásos technológiát. 46D.29. Rádió-televízió, 8. doboz. Jelentés Horn Dezső miniszterhelyettese részére. 1965. november 25. “"Felavatták a Tiszántúl televízió-adóját. Szocialista Posta, 1968, 9. szám, 193. p. 82
