Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás

donosoknak a televíziós vételért havi 50 forint előfizetési díjat kellett fizetniük. A kísérleti műsorsugárzás vége egyben a televízió hivatalossá válását is jelentette, ezzel történt meg a ma is működő, hazai televíziózás anyakönyvezése - emlékezik vissza dr. Tormási György, a budapesti televízió-adóállomás egykori munkatársa.35

Ettől kezdve a fejlődés már megállíthatatlan, szinte minden évben megvalósult valamilyen mérföldkő jelentőségű beruházás, fejlesztés a magyar televíziózás történetében. Sorra épültek az átjátszó- és adóállomások. A budapesti tévéadó átadásának évében a Pécs melletti Misina tetőn is megépült széles társadalmi összefogással egy új adóobjektum. A Postavezérigazgatóság a Széchenyi-hegyi 1 kW-os ideiglenes BHG-adót a hozzá tartozó 70 méteres vastoronnyal együtt Pécsre telepíttette.36 A következő évben a posta üzembe helyezett a Miskolc melletti Avas tetőn egy 50 wattos közvetítőállomást, amely a Széchenyi-hegy-Kékestető-Tokaj mikrohullámú lánchoz csatlakozva sugározta a budapesti adást. Mivel az adóberendezéshez csak egy adóantenna érkezett, a működéshez nélkülözhetetlen antennákat a posta önerőből készítette el.37 A miskolci adóállomást kezdetben egy szőlőskerti lakókocsiban rendezték be az Avason. A modern, 75 m magas adótorony csak 1963-ra épült meg. Ugyancsak 1959-ben végezte el a posta a soproni adóállomás telepítését a város tulajdonában álló kilátóhelyen, a Károly-magaslaton. A francia gyártmányú 50 kW-os adóberendezés az év végén, mintegy karácsonyi ajándékként érkezett az országba, így a Dunántúl északnyugati felének besugárzása december 23-án vette kezdetét.38

A szentesi adóállomás felavatására két évvel a Széchenyi-hegyi adó átadása után, 1960. február 20-án került sor. A 219 méteres gigantikus beruházás a Ganz-Mávag hídosztályá- nak kivitelezésében készült el 30 millió forint költséggel; az adóberendezés francia importból származott. A dél-alföldi adótorony széles társadalmi összefogással épült. Noha a projektnek csak 1963-ra kellett volna elkészülnie, az Alföld lakossága önkéntes munkával, a bekötőutak, a vízvezeték, a távvezetékek és transzformátorok megépítésével segítette a beruházás megvalósulását, amely így 8 hónap alatt - a tervezettnél jóval korábban - készült el.39 „Külön fejezetet érdemel a toronyépítéssel kapcsolatos segítségadás a város részéről. A torony újdonság volt hazánkban... Ilyen magas és ilyen kis keresztmetszetű csőtorony ebben az időben alig egy-két helyen volt még csak Európában. ”40 Még ugyanez év augusztus 20-án a magyar posta egy további nagy teljesítményű adót helyezett üzembe Tokaj-Kopaszhegyen. A tokaji adó tervezésére és kivitelezésére a Posta Rádióműszaki Hivatal kapott megbízást.41 Ezzel az ország északkeleti területén, Mezőcsát, Miskolc, Hidasnémeti, Záhony, Kisvárda, Mátészalka és Nyíregyháza körzetében is foghatóvá vált a magyar televízió műsora. Ugyancsak 1960-ban, augusztus 20-án adták át Kékestetőn a

35Dr. Tormási György: A magyar televíziózás 50 évvel ezelőtti indulásának emlékei. Híradástechnika, 2008, Különszám, 15. p.

36 A posta rádió- és televízióműszaki szolgálat 25 éve. Budapest, 1970, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 102-107. p.

37Üzembe helyezték a miskolci televízió közvetítő állomást. Szocialista Posta, 1959, 12. szám, 282. p.

38A posta rádió- és televízióműszaki szolgálat 25 éve. Budapest, 1970, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 108-113. p.

“Megkezdte üzemét a szentesi televízió adóállomás. Szocialista Posta, 1960, 3. szám, 54-55. p.

40 A posta rádió- és televízióműszaki szolgálat 25 éve. Budapest, 1970, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 114. p.

41Nemcsics Elek: Tokaj-Kopaszhegyen TV-adó sugároz. Szocialista Posta, 1960, 11. szám, 249-250. p.

80