Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Halász Alexandra: Árpád-házi Szent Erzsébet-grafikák a Bélyegmúzeumban
Halász Alexandra Árpád-házi Szent Erzsébet-grafikák a Bélyegmúzeumban 2007-ben Szent Erzsébet-emlékévet ünnepelt az ország. Számtalan rendezvény, kiállítás, ünnepség emlékezett és emlékeztetett a nyolcszáz évvel ezelőtt született királylányra, akit Magyarországon kívül külföldön is nagy tisztelet övez. Különösen igaz ez Németországban, ahol Türingiai Szent Erzsébetnek nevezik, és szintén a sajátjukként szeretik. Erről bélyegkiadás is tanúskodik, hasonlóképpen Ausztriában is adtak ki bélyeget Szent Erzsébet ábrázolásával még 2002-ben. Érdekes belegondolni, hogy Kolumbia Bogota városának Árpád-házi Szent Erzsébet a védőszentje. Szent Erzsébet élete nem csak a hívő embereknek példa, hanem a mai, 21. századi humánusan gondolkodó emberek számára is. De ki is volt ő, ez a rövid életű hercegnő? Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon II. Endre és Gertrud - a Bánk bán-féle összeesküvés meráni Gertrudisa - házasságából. Bátyja IV. Béla néven lett magyar király. A kis hercegnő már gyermekként kitűnt erős vallásosságával, buzgó imádkozásával. Családjának akarata szerint nem választhatott egyházi pályát, hiszen már négyévesen eljegyezték Türingia leendő tartománygrófjával, Hermannal. Jegyese családjánál, Wartburg várában hercegnőhöz méltó neveltetést kapott, ám erős egyénisége és temperamentumos volta sokszor vezetett összetűzéshez az udvari szokásokra nagyon is sokat adó környezetben. Erzsébet például mindennél jobban kedvelte a vad lovaglást, és magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb sorból való gyermekeket is. 1216-ban Hermann meghalt, Erzsébet pedig 1221-ben öccse, a Hermann halála óta tartománygróf Lajos felesége lett, s bár házassága nem szerelemként indult, nagyon boldognak és példásnak bizonyult a legendások leírásai szerint. Az ifjú feleség önsanyargató életet élt: gyakran böjtölt, virrasztott. Menedékhelyet alakított ki árvák részére, segítette a szegényeket, megnyitotta Wartburg éléstárát az 1225-ös nagy éhínség idején. Erzsébet az ellenséges környezetben férje mellette állt, ám miután Lajos 1227-ben az ötödik keresztes hadjárat során fiatalon meghalt, az alig húszéves özvegyet férje rokonai hamar megfosztották . .., , , vagyona kezelési jogától és férje birtokainak jövedelmétől, A Németországban, , , , , , ,, ^ , .. Ausztriában és helyzete tarthatatlanna vált. Gyermekeivel együtt elhagyta a Kolumbiában kiadott várat, Eisenachba költözött, majd Marburgban telepedett le. Szent Erzsébet-bélyegek Béketűréssel viselte megaláztatásait, amelyek még azoktól is CORREOS DE COtOMBf« AE* 64
