Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó–Kapi András Bálint: Emléknap a Postamúzeumban
volt szükség. 1925. december 1 -je, este 8 óra: hivatalosan megszólal a magyar rádió. 1933. december 2-a, este 9 óra: először szólalnak meg a rádiókészülékek a magyar rádiózás büszkesége, a lakihegyi 314 méteres adótorony és a 120 kW-os adóállomás segítségével. 1953. február 1 -je: elindul a magyar televíziózás. Ekkor alakult meg a MagyarTele- vízió Vállalat, amely a Posta Kísérleti Intézettel karöltve elkészítette az első adóberendezését. 1953. december 16-án megtörtént az első kísérleti állókép továbbítása is, majd december 19-én a Hargita Szállóban berendezett adóállomásról megkezdődött a kísérleti adás. Számos más jelentős tudományos munka mellet a 1980-as években a műholdas műsorszórás magyarországi vételi lehetőségeivel kapcsolatban is folytak kísérletek. Járműtelep. A közúti postai gépjárműszállítás századfordulós fellendülésének az I. világháború kitörése vetett véget. A polgári és szocialista forradalmak, a román katonai megszállás és az ország nagyobbik felének elvesztése után szinte teljesen újjá kellett építeni az ország postahálózatát. A postai eszközállomány nagy része tönkrement, vagy elhurcolták. A közúti szállítóeszközök javítása, pótlása a súlyos jóvátételi kötelezettségek miatt csak 1921 -ben vette kezdetét. Ennek ellenére egy év elteltével a gépkocsiállomány száma már meghaladta a 150-et. Az 1920-as években Benz típusú gépkocsikat, német D-Rad és hazai gyártású Méray oldalkocsis motorkerékpárokat, Magosix személyautókat állítottak forgalomba. A magyar posta a 20-as és 30-as években villamos meghajtású autókkal, elektromobilokkal is kísérletezett. Ezekkel a kis üzemköltségű és szervizigényű, környezetkímélő járművekkel a csomagközvetítő- és kézbesítő-szolgálatot a fővárosban végezték. Erre az időszakra esik a magyar posta egyik legnagyobb beruházása, a Posta Központi Járműtelep Egressy úti objektumainak megépítése. A századfordulótól kezdve bővülő postai járműpark javítására, karbantartására és elhelyezésére szolgáló VIII. kerületi, majd a Kőbányai úti telephely is hamarosan szűknek bizonyult. A posta 1914 és 1921 között különböző bérleményekkel próbálta növelni garázskapacitását, ám a széttagoltság kedvezőtlen hatásai miatt egyre nagyobb súllyal merült fel egy korszerű járműtelep létrehozásának az igénye. A posta e célra még 1910-ben telket vásárolt az Egressy úton. Az építési tervek Bierbauer István műszaki főigazgató vezetésével már 1913-ra elkészültek, de a világháború csaknem egy évtizeddel visszavetette a beruházást. Végül az öt évig tartó építkezés eredményeként 1928 májusában Európa egyik legkorszerűbb garázs- és műhely komplexumát, a Posta Központi Járműtelepét avatták fel az Egressy úton. A II. világháborúban a postai eszközállomány java része megrongálódott, vagy teljesen megsemmisült. A pusztítás a postahivatalok 97%-át, a postai gépjárműpark felét, a fogatolt kocsik 37%-át érintette. A megmaradt járműveket a posta az Egressy úti járműtelepre gyűjtötte be. A forgalom 1945 végén indult újra Rába típusú tehergépkocsikkal, francia áruszállítókkal, csehszlovák Skoda Colonia és Skoda Combi gépjárművekkel. 1949 végén már félezer postai gépkocsi járta az ország útjait. A járműpark az 1950-es évek elejétől szovjet és NDK gyártmányokkal bővült, a közúti postaszállítás látványos fejlődése azonban mégis az 1960-as évek közepén kezdődött. Ekkorra a közúti postaszállítás felzárkózott a vasútihoz, amelynek a távolsági személy- és áruforgalomban betöltött több évtizedes egyeduralma ezzel megszűnt. Az 1970-es évek elején a közúti postaforgalmat mindenekelőtt a KGST országokból származó IZS-Moszkvics, Volga, Barkas, Robur és IFA típusú járművek bonyolították. Ekkor a postai gépkocsipark 51%-a, 1985-ben már csupán 40%-a vett részt a postai szállításban. 1990-ben a szerkezeti átalakítás miatt a magyar posta gépkocsiállománya jelentősen megfogyatkozott, a járműkapacitás mintegy 58
