Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kurucz István: Előszó
elmondottakra szolgáljon bizonyságul a Nagy elődeink: Dr. Hennyey Vilmos című tanulmánya is. Nem akárkit mutat be. Tőle idézem: „A Postamúzeum pedig leginkább Hennyeyre támaszkodik. Egy hiányzó adat, egy fontos évszám kapcsán csak azt szoktuk egymásnak tanácsolni, üsd fel Hennyeyt, nézd meg a Hennyeyben, ez alatt értve dr. Hennyey Vilmos 1926-ban kiadott, A magyar posta története című művét. ” Olvassák el, hogyan segített a kutatásban az Internet! Halász Alexandra művéből nem csak bélyegeket ismerhetünk meg, hanem büszkék lehetünk Erzsébet magyar szentünkre. Elgondolkodhatunk az élet máig tartó igazságtalanságáról is, miszerint sok esetben a jótevő attól sem kap megbecsülést, akivel jót tett. Ezenkívül Alexandra ismerteti az ifjúság körében igen népszerű Angyal Erzsébet munkáját, a Bélyegmúzeum által szervezett foglalkozásokat is, amelyeken szívesen vesznek részt a gyerekek. Reméljük, bélyeggyűjtőként is találkozunk majd velük! Szabó Jenő beavatott gyűjtőknek is új részleteket eláruló, nyomozati anyagnak is beillő, mégis titkokkal teli tanulmányából érdekes dolgokat tudhatunk meg. Kíváncsian olvastam, ad-e a hercegnének a napok alatt nagy értékűvé váló ritka bélyegből névértéken a posta vezérigazgatója vagy sem. Mi történik, ha ad, mi ha nem? Hol vannak a múzeumunkon kívül a mára milliós értékű bélyegek? Érdemes keresni? Olvasásra ajánlom, mert megtudhatják, hogyan születik a ritkaság. A történetnek itt nincs vége. Csak később lehet arra válaszolni, növelte-e az érdeklődést, illetve a ritkaság értékét a tanulmány. A bélyegeknél maradva érdekesnek tartom Nikodém Gabriella írását, a magyarországi bélyeggyűjtést bemutató tanulmánysorozatának harmadik részét. A bélyegekről már sok mindent megírtak. Azt is, hogy történelmet hordoznak és ismertetnek. A bélyeggyűjtésről, a gyűjtőkről, az egyesületek tevékenységéről szóló írásokról is hasonlók állíthatók. Győződjön meg, fényűzési adóról olvashat, megtudhatja rivalizáltak-e és miben a kor egyesületei! A posta története olyan gazdag, hogy minden évben akár több évforduló is adódik. Ilyen a magyar televíziózás megindulásának 50. évfordulója, amely alkalmat szolgáltatott Makkai-Várkonyi Ildikónak, hogy a televíziózás magyar úttörőinek munkásságáról, nevezetesen Mihály Dénesről, Tihanyi Kálmánról, Nemes Tihamérról megemlékezzen. írásából a televíziózás történéseinek kevésbé ismert részleteit is megismerheti a kedves Olvasó. Hernitz Ferenc a soproni postaintézmény bemutatását folytatja. Megtudhatjuk, hogy a szabadságharc leverése után hogyan állították helyre a birodalmi postákat, hogyan hatott a vasút építése a posták fejlődésére, milyen volt azok szervezeti felépítése. A tárgyalt 75 év alatt volt leigázás, kiegyezés, világháború, forradalom, Trianon. Minden, a történelmünk. Kozmáné Grünwald Éva restaurátor úgy foglalkozik a műtárgyakat károsító tényezőket leíró cikkében a molylepkékkel, mintha kicsit szeretné azokat... Hajdú Józsefnek a budai postapalota eladása adta az alkalmat arra, hogy az épület építéstörténetét közreadja. Végezetül Kovács Adrienn Hermész-tanulmányát ajánlom olvasásra. Örülök, hogy közreadta írását erről a napjainkig tevékenykedő ókori istenségről, mert, tőle idézem: „A hírközlés, a kereskedelem és a közlekedés már a kezdetektől összefonódó területek voltak, s mivel a mitológiai hagyomány szerint mindhárom tevékenység Hermész védnöksége alá tartozik, érthető hogy a postatörténeti emlékekben lépten-nyomon felbukkan alakja. A technikai újítások megjelenése, az említett területek gyors fejlődése az ábrázolásokban gyakran összekapcsolódtak Hermész. .. megjelenítésével ” - ezért jó, ha ismerjük. Igen, tulajdonképpen mindegyik tanulmány elolvasását javaslom. Mindenik más, de valamennyi jó! Köszönet az íróknak, jó időtöltést az Olvasóknak! 4
