Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Jakab László: Távközlés-történeti látványtár Miskolcon

A munkálatok 2007-ben a távíró, távbeszélő és átvitel-technikai keretsorok szerelésé­nek befejezésével folytatódtak. Sor került a manuális központok átrendezésére, a sérült, hiányos részek javítására és pótlására is. A sor elején álló legrégebbi manuális telefonköz­pontot úgy helyeztük el, hogy a mellé ültetett telefonos kisasszony magára vonja a belépő látogató figyelmét, hogy a sok gép között a korabeli ruhába öltöztetett csinos bábu hangu­latosabbá tegye a műszaki környezetet. A továbbiakban is törekedtünk arra, hogy az egyes keretsorok között dolgozó vagy létrán, oszlopon munkát végző, a különböző korszakok jellegzetes munkaruháit viselő bábuk színesítsék a tárgyak sorát, és kicsit meglepjék a látogatót. A munkálatok párhuzamosan folytak a dexion állványokon és a keretsorokon. A korábban már felállított állványokra - helybiztosítás céljából - ideiglenesen felpakolt tárgyak kicsomagolása után következett a tisztítás, amit Kácsándi Istvánná és Molnár Györgyné végzett el. A kolléganők hihetetlenül nagy mennyiségű műtárgyat tisztítottak meg, amelyek ezt követően a tervezett elrendezési elveknek megfelelően kerültek vissza a kijelölt polcokra. A takarítási, tisztítási munkák azonban ezzel nem fejeződtek be, hi­szen a már felállított nagy berendezéseket, kereteket, manuális központokat és még sok­sok mindent rendbe kellett hozni, és akkor még nem is beszéltünk a 600 m2-es terem rendszeres takarításáról. Ez a tevékenység egészen az ünnepélyes megnyitóig folytató­dott, mivel a tárgyak döntő többsége a Gyáli úti raktárból került ide, s azokra ugyancsak ráfért a tisztítás. Ráadásul további tárgyak is folyamatosan érkeztek, részben Budapestről a rákospalotai raktárunkból szállítottunk, másrészt a miskolci kollégák adományait fogadtuk. A berendezések elhelyezését alapvetően a rendelkezésre álló távíró, távbeszélő és átvitel­technikai keretek típusa és mennyisége határozta meg. A lehető legnagyobb mértékben igye­keztünk betartani az időrendi és technológiai sorrendet. A nagy berendezéseknek a terem középső harmadát találtuk legmegfelelőbbnek. Ehhez igazodik a többi berendezés elhelye­zése, így a manuális telefonközpontok sora az első keretsor elé került, az áramellátó beren­dezések pedig az utolsó keretsor után kaptak helyet. A terem első harmadában helyeztük el a kisebb tárgyak tárolására szolgáló dexion polcokat, amelyeket a Gyáli úti raktárból hoz­tunk el. A tárgyak végleges helyének tervezése, elrendezése során több módosítás is történt. Király Károly és munkatársai szinte állandóan valamilyen utolsó tárgymozgatást végeztek, de a tárgyak nem csupán a termen belül változtattak helyet, hanem az első emeleti kis raktá­rak és a pincében biztosított három raktárhelyiség között is. Már a legtöbb tárgy a helyén volt, amikor újabb variáció merült fel a különösen szép, védendő tárgyakkal kapcsolatosan. Lehetőséget kaptunk arra, hogy az első sorban elhelyezett régi dexion polcokat egy új, rész­ben üvegajtókkal és üvegpolcokkal ellátott, kivilágított és magasabb polcrendszerre cserél­jük. Ehhez le kellett pakolni a meglévő polcokat, lebontani és kivinni a régi állványokat, majd mindent visszarakni az új polcrendszerre. A többletmunka azonban bőven megérte a fáradságot! Az üvegajtók és üvegpolcok, valamint a belső vitrinvilágítás nagyon dekoratív­vá teszik az első sort, amely azonnal magához vonzza a látogatók tekintetét, ugyanakkor védi a kiállított tárgyakat nem csupán egy esetleges sérüléstől, hanem a portól is. A terem első részében összesen öt dexion polcrendszer szolgál a kisebb műtárgyak tárolására és bemutatására. Ezeken a legértékesebbeket és leglátványosabbakat szemma­gasságban helyeztük el. Az alsó polcokon a nagyobb és nehezebb tárgyak, a magasabb polcokon a lentről is jól látható nagyobb, de könnyebb műtárgyak, illetve a továbbra is dobozokban tárolt másodpéldányok, az ún. duplumok kaptak helyet. A többi polcon ha­41

Next

/
Thumbnails
Contents