Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Nikodém Gabriella: A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének története
delkezett, hogy a Hungária tagjai tanári szakértekezleteket tarthatnak a főreáliskolák, leánygimnáziumok, felsőkereskedelmi és polgári iskolák tanárai számára a bélyeggyűjtéssel kapcsolatos pedagógiai előnyökről. Az egyesület 25 éves jubileumi közgyűlését a vármegyeháza dísztermében tartották. Ez idő tájt rendezte Bauer (Bán) Béla a könyvtárat, amely addig ládákban volt elraktározva. A Hungáriában 1924. március 11-én dr. Szalay-Újfalussy László főmeteorológus lett az elnök. Az ő működése alatt szűnt meg a nagy bélyegkonjunktúra. Az egyesület tagjai közül 180 főt töröltek. 1924-ben a szövetség szerepkörét betöltő egyesületközi bizottság, amelynek elnöke szintén dr. Szalay-Újfalussy László volt, a Vigadóban nagyszabású kiállítást rendezett, s ugyanekkor szervezték meg az első magyar filatelistanapot is, amit 1925-ben második néven megismételtek. A kiállítás költségeit a kapcsolatos repülőjáratok fedezték, sőt valamennyi még a rendező egyesületeknek is maradt. A nehezedő gazdasági viszonyok miatt azonban egyre szerényebb filatelistanapokat voltak képesek rendezni. 1927. május 1. és 9. között a Vasúti és Hajózási Klubban kiállítással összekapcsolva rendezte a Hungária a IV. magyar bélyegnapot, amelynek munkálatait Bauer Béla vezette. 1927-ben újrain- dúlt a Hungária értesítője, 1928-ban a februári számban egy magyar speciálkatalógushoz adatgyűjtésre közöltek felhívást.12 A katalógus megvalósítása Madarász Gyula egyesületi tag nevéhez fűződik. A kör 30 éves jubileumát a gazdasági válság kapujában csendben ünnepelték. Vándordíját alapítottak, s az ifjúsági bélyeggyűjtés felkarolásának kérdésével foglalkoztak. Az érvényben lévő tanügyi rendelet szerint ugyanis a diákoknak tilos volt iskolán kívüli egyesületekbe belépni, ráadásul a felügyeleti hatóság az iskolákban a bélyeggyűjtőkörök szervezését is beszüntette. Május 1-jétől a Bélyegértékesítő Iroda az addigi 10%-os felárat szüntette meg a belföldi forgalomban, és a külföld felé 5%-ra mérsékelte, ennek ellenére nehezen indult meg a fellendülés. 1929-ben az egyesület a magyar bélyegek egységes katalogizálásáért indított akciót, és a Hungáriás Visnya Sándor elgondolásai alapján divatba jött az ívszegélygyűjtés. Május 9. és 12. között bonyolódott a szegedi második országos bélyegkiállítás, amelyen Marzloff Kamilló és Lischmann Manó nyert díjat. Az új elnök Bán Béla lett, aki eddig a főtitkári posztot töltötte be. Az 1929. április 9-i közgyűlés módosítani kívánta az egyesület alapszabályait, a szavazás azonban olyan minimális szótöbbséget hozott, hogy az erre irányuló javaslatot visszavonták. Megindult a gyűjteménybemutatások sora, évről évre a vándordíj kiosztása. Az ifjúsági szövetség, az IBEME megszűnésekor a Hungária tagjai 5 db 25 krajcáros réznyomatos bélyeget ajándékoztak a tagoknak. 1930-ra Iván Kornél elkészítette a magyar szakszótárt, s a Berlinben megrendezésre kerülő IPOSTA kiállítás előkészületei a kör életét is megélénkítették. A nemzetközi bemutatón több Hungáriás is részt vett, így Fischmann Manó, Khayll Elemér, dr. Marzloff Kamilló, Pinterits Sándor, dr. Selinkó Gábor és Turóczi Sándor. Ezüstöt nyert Turóczi Sándor, bronzot Fischmann Manó, Khayll Elemér, dr. Marzloff Kamilló, Pinterits Sándor és dr. Selinkó Gábor. Szép eredményeket értek el, aminek következtében több külföldi gyűjtő és kereskedő kereste fel a bélyeggyűjtő kört, és gyakoribbak lettek a gyűjteménybemutatások is. Azonban meggyőződésük szerint sokkal jobban szerepelhettek volna, ha nHungária, 1928, 1. szám, 1. p. 195
