Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Nikodém Gabriella: A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének története
zottságát Dessewffy Miklós, Gelbert József, Herpka Károly, Kunz Ferenc, Rácz Adóiján, Schomann Antal és Szécsy Artúr alkották, többségükben LEHE-tagok. Aranyérmet kapott: Poppovits Frigyes Mirkó magyar gyűjteményéért, közte a Zala-Somogyi Gőzhajótársaság bélyegeivel, Langer Géza ónémet államok gyűjteményéért, Rudolf Friedl világritkasá- gi gyűjteményéért, Sterk Izidor francia és Schmidt József Levante-gyűjteményéért. Aranyozott ezüstöt kapott Khayll Elemér Svájc, Portugália, Kréta és Sanghaj komplett, dr. Kormos Tivadar magyar különlegességi, Turóczi Sándor magyar, osztrák és Bosznia gyűjteményéért, Goldschläger Sámuel angol gyarmati gyűjteményéért, Fiatska Béla osztrák posta Magyarországon gyűjteményéért. A nagy erkölcsi siker először vetette fel az összefogás szükségességét. Ez volt az első alkalom, amikor a két nagy egyesület összedolgozott, és munkájának nagyszerű eredménye lett. Persze azért az állandó vetélkedés, féltékenykedés végigkísérte működésüket. Itt van például a filatéliai terminológia kérdése. A Hungária a magyar műszavak megalkotására 1904 decemberében pályázatot írt ki A magyar bélyeggyűjtő nyelvről címmel.6 Erre válaszul a LEHE tagja, dr. Déri Ernő a Bélyeggyűjtőben felhívást tett közzé, amelyben a két egyesületet közös munkára hívja. A Hungária válaszában azonban azt tartotta célszerűbbnek, ha mindkét egyesület külön-külön dolgozza fel a magyarítani kívánt szavakat, és csak legvégül egyeztetnek. Egyébként az első szógyűjtemény dr. Dobsa László tollából már a Hungária következő számában megjelent.7 A kör 1903-ban indított értesítője rendkívül színvonalas jói szerkesztett lapnak bizonyult, amely komoly szakcikkeket jelentetett meg hasábjain. Többek között dr. Vajda Károly az 1899-es bélyegeken előforduló gyári vízjelek sajátosságait rendszerezte, Bíró Marcell folytatásos cikkekben foglalkozott a speciális gyűjtéssel. Az 1905-1906-os gazdasági krízis következtében azonban nem jelent meg sem a Hungária, sem a LEHE lapja, a Hungária életét pedig bel viszályok is nehezítették. 1906. március 6-án Karánsebesi Rácz Adóiján lett az elnök, aki posztját 1910-ig töltötte be. 1911. március 7-ig a nem szűnő belső nézeteltérések miatt elnök nélkül működtek, ekkor dr. Vajda Károly vette át a vezetést 10 évre. 1913 őszén Bán Willy, a magyar bélyeggyűjtés kitűnő szakembere a régitől eltérő, új rendszerű bélyeggyűjtést kezdett meg. Abban az évben hatalmas árvíz pusztított az országban. Az árvízkárosultak megsegítésére a feláras bélyegsoron kívül képeslapokat is adtak ki. Bán a képek tárgyával megegyező bélyegeket a lap képes felére ragasztotta. Az első ilyen képeslapot 1913. szeptember 20-án bélyegezték le; Bán Willy ezeket a lapokat maximafíliáknak nevezte, ma pedig carte maximum néven ismertek a gyűjtők között. Bán 1936-ban a Bíró Marcell 6 Hungária, 1904, 7. szám, 81. p. 7 Hungária, 1905, 8. szám, 88. p. 192 Az országos kiállítás emlékbélyege
