Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Dr. Hennyey Vilmos
la poste en Hongrie című, az intézet körlevelében megjelent cikkét írta meg. Lelkes előadója volt a posta és távíró szakkörnek, s 1904-ben az Uránia színházban a Gyorskocsitól a gyorsvonatig című, Peterdy Sándorral közösen írt, mozgóképekkel tarkított darabjával aratott sikert. Irodalmi munkásságának megkoronázásaként megírta, majd 1926-ban kiadta a postatörténeti kutatók számára ma is nélkülözhetetlen, A magyar posta története című könyvét. Ez a komoly történeti kutatásokon alapuló mű több szempontból is óriási jelentőséggel bír. Hennyey amellett, hogy munkája kapcsán végigkutatta a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, a Bécsi Pénzügyi Levéltár postatörténeti anyagát, a felhasznált forrásokat meg is jelölte, hogy azok a további kutatások kapcsán könnyen fellelhetők, ellenőrizhetők legyenek. Emellett felülvizsgálta az addig megjelent összes postatörténeti munka adatait, és a tévedéseket eredeti okmányok alapján helyesbítette, illetve egészítette ki. A magyar posta ezeréves fejlődését egységes és az egész magyar történeti időre kiterjedő arányos keretben kívánta bemutatni úgy, hogy az egyes időszakok a jövőben külön tanulmányok tárgyát képezhessék. Az 1887 és 1914 közötti, a magyar posta aranykorának is nevezett időszak áttekintését a szerző a leghitelesebben foglalhatta össze, hiszen e korszaknak maga is részese, közreműködője volt. S amint a mű előszavából megtudhatjuk, Hennyey az 1924-ig terjedő munkája kapcsán nem csak neves elődeire, hanem kortársaira is támaszkodott. Dr. Hennyey Vilmos élete során élénk társadalmi és közéleti szerepet is vállalt. Az I. világháború idején a Magyar Vöröskeresztben szerzett jelentősebb érdemeket, ennek elismeréseként vöröskereszt alelnöki címet és kitüntetéseket kapott. A székesfővárosi törvény- hatósági bizottságnak hosszú időn át tagja, s mint ilyen a II. kerületi bizottsági tagok értekezletének elnöke volt. A Budai Polgári Körnek, a Budai Társaskörnek, illetve a II. kerületi polgári munkapártnak elnökségi tagja, a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetének alel- nöke volt. Az 1898-ban életre hívott Patria szabadkőműves páholyban is magas tisztséget töltött be. Hosszabb ideig volt elnöke a Magyar Posta Állami Személyzetének Segélyező és Nyugdíjpótló Egyesületének30, a Budapesti Önsegélyező Takarékpénztár Központi Szövetkezet kebelében alakult Posta- és Távírdaalkalmazottak Hitelegyesületének31 és az Otthon Házépítő Szövetségnek32. Ez utóbbi kapcsán Budán a Csend utcai, Zuglóban a Gervay utcai tisztviselőházak felépítése fűződik nevéhez.33 Olyannyira, hogy a zuglói postástelepet 30Apontos időtartam ismeretlen, de az 1905. évi megválasztásától 1914-ig biztosan ő volt az elnök. Dr. Hennyey Vilmos. A posta, 1909, 23. szám, 3. p.; Ferenczi Pál - Horváth József (szerk.): Közlekedési szaknaptár az 1914. évre. Budapest, 1913, Schmelcz és Zoltán Könyvnyomdája, 217. p. 31 Az intervallum itt is ismeretlen, de a közlekedési szaknaptárok szerint 1903 és 1914 között ő volt az elnök. Uo. 216. p. 32 Az én házam, az én váram közmondás híveként nősülése után egy maga építette házba költözött, s az Otthon Házépítő Szövegség élére állva a közmondásnak a közéletben is érvényt kívánt szerezni. A nyugdíjpótló egyesület közgyűlésétől is azt kérte, tegye lehetővé az egyesület tagjainak a családi házak megszerzését, hogy a lakpénz lekötésével állandó otthont teremthessenek. 1908-ban egy 30 házból álló mintatelep létesítését, 1910-ben egy 100 házból álló telep építését kívánta elindítani. Dr. Hennyey Vilmos. A posta, 1909, 23. szám, 4. p. 33 A Csend utcai mintatelep munkálatainak elkezdéséről a szövetség 1908 májusában értesíti a tagságot. Az „Otthon” házépítő szövetség akcióban. A posta, 1908, 10. szám, 3. p. Egy hónap múlva a szövetség már arról számol be, hogy a budai oldalon egyelőre két ház építését tervezik, a Császár-fürdőtől 5 percnyi távolságra fekvő széles Pacsirtamező utcában, közvetlen szomszédságában az elemi, polgári iskolának és gimnáziumnak. Építsünk postás házakat a fővárosban. A posta, 1908, 12. szám, 3. p. Az 1910. december 31-én közzétett felhívásból arról értesülünk, hogy a zuglói építkezések első szakasza befejeződött, s hogy a Gyarmat utca és a Hajtsár út között létesült Hennyey Vilmos-telepen 32 családi ház már felépült. Mint írják, az egyesület ezzel és a tavaszra tervezett 10 házzal alig néhány hónap alatt 42 családnak biztosít lakpénzük lekötésével megszerzett örökös otthont. Felhívás. A Posta, 1911, 1. szám, 2. p. 162
