Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
dolása másfajta megközelítést igényel.79 A mindenben logikát kereső ész számára érthetetlen lehet, hogy az isteni Hermészhez éppúgy hozzátartozott a jóság, mint a káröröm, az önzetlen segítés, mint a félrevezetés. Ennek magyarázata, hogy a régi vallásosságot „az ellentéteknek a pozitív uralma alatt való egysége jellemezte” - és ebben az elvben a hangsúly a jó hatalmán van.80 írásom célja nem az volt, hogy a Her- mészben egyesülő, félelmekkel teli két világ titkát megfejtsem. Számomra a mítoszok csodás és gazdag világa szinte kimeríthetetlen forrás, a hozzájuk kapcsolódó és általuk ihletett képzőművészeti alkotások pedig - amellett, hogy mindenkit megérintő esztétikai értékkel búnak - szimbólumrendszerükkel máig ható, egyetemes üzenetet hordoznak. ,A mitológia nyelvén: minden isten egy világ eredete, amely nélküle láthatatlan volna.”*' Hermész misztikus és mitikus alakjában mégis talán az a legizgalmasabb, hogy az istenség számos vonásában lefegyverzően emberi maradt. Minden bizonnyal ez az egyik magyarázata annak, hogy alakja a mai napig visszaköszön számos illusztráció, szoborrészlet és kapudísz formájában. Az életünket észrevétlenül végigkísérik ezek az ősi szimbólumok, épp ezért munkám elsődleges célja is az volt, hogy ezeket az elhalványult vagy elfeledett történeteket és képeket egy kis időre ismét felszínre hozzam. Felhasznált irodalom Berza László (szerk.): Budapest lexikon. Budapest, 1993, Akadémiai Kiadó. Biedermann, Hans: Szimbólumlexikon. Budapest, 1996, Corvina. Bodrogi Tibor - Dobossy László: Mitológiai ábécé. Budapest, 1973, Gondolat. Buzinkay Géza - Kókay György: A magyar sajtó története. Budapest, 2005. Ráció Kiadó. Déry Attila: Budapest építészeti topográfiája. 3. kötet. Terézváros, Erzsébetváros. Budapest, 2006, Tere. Homéroszi himnuszok. Fordította Devecseri Gábor. Budapest, 1981, Európa Könyvkiadó. Gábor Eszter: Andrássy út. Budapest, 2002, Budapest Főváros Önkormányzata. Az amszterdami városháza Hermész-szobra, Artus Quellinu római szobrászművész alkotása alapján készült 17. századi másolat ,9Végh Attila: Hermész, a hagyomány istene. Magyar Hírlap, 2008. január, 11. szám. “Kerényi Károly: Mnémosyné - Lésmosyné. Az „emlékezet” és a „feledés” forrásairól. In Az égéi ünnep. Tanulmányok a 40-es évekből. Budapest, 1995, Kráter Műhely Egyesület, 81-82. p. 8lKerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 65. p. 152
