Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
rűségével függnek össze, mintsem a jóslással. A képességek és isteni feladatok kiosztásánál került sor a fent említett szárnyas hímökpálca átvételére is, amely ezután Hermész egyik elmaradhatatlan ismertetőjelévé válik. A pálca említése át is vezet minket munkám következő fejezetéhez, Hermész fizikai megjelenítéséhez, az irodalomból és a képzőművészetből jól ismert ábrázolásokhoz. Hermész-ábrázolások a képzőművészetben és a postatörténeti emlékekben Képtámyi Hermész-ábrázolás létezik, alakja az ókorban is sokszor és sokféleképpen megjelent, de azóta is kedvelt figura. A korábbiak fényében már egyértelmű, hogy az ókori görögök számára Hermész letagadott, elhallgatott oldala is hozzátartozott a valódi istenképhez, sőt valószínűleg erőteljesebb is volt: egyszerre phallikus és szellemi, szemérmetlen és kegyes beavatott, „még ha mindezek összefüggése sokszor nem is világos számunkra”.53 Az antik vázaképeken is ellentmondásos a megjelenése, hol lélekvezetőként, istennők kísérő- jeként és hírnökként, hol Argoszra rontó gyilkosként jelenik meg - innen ered Hermész egyik állandó jelzője is: Argeiphontész avagy Argosz-ölő. Ez utóbbi mitológiai történetben Hermész cselszövő, vad és kegyetlen oldalát mutatja, ennek gyakori megjelenése az ókori vázaképeken pedig egyértelműen jelzi, hogy a görögök hitvilágában és istenképében Hermésznek ez az aspektusa nemhogy hozzátartozott a jelleméhez, de kifejezetten hangsúlyos volt. A történet szerint ló, a bájos hajadon - Inakhosz folyamisten, argoszi király leánya - szépségével elbűvölte Zeuszt is, aki elhatározta, hogy elcsábítja a leányt. Éjszaka sötét felhőket borított az égre, hogy elrejtse szerelmes éjszakáját a féltékeny Héra elől, az istennő azonban megsejtette a főisten szándékát, és haragjával üldözni kezdte lót. Zeusz megsajnálta kedvesét, és fehér üszővé változtatva megmentette felesége dühétől. Héra jó ideig kereste a lányt, később azonban rájött a csalásra, és ravaszul ajándékul kérte Zeusztól a fehér üszőt. Zeusz nem utasíthatta vissza felesége kérését, így aztán ló Héra tulajdona lett, aki ettől fogva féltékenyen figyelte - legjobb pásztorát, a százszemű Argoszt bízta meg őrizetével. A főisten Hermészhez fordult tanácsért, cselszövő és kegyetlen fia pedig készséggel állt rendelkezésére. Pásztor alakjában leszállt Argosz mellé, és furulyáján olyan nyájasan kezdett el játszani, hogy az óriás elaludt. Mikor Argosznak mind a száz szeme lecsukódott, sarlójával - más források szerint kardjával - rárontott és megölte őt. Hermész gyilkos titánfegyvere egy másik mitológiai történetben, a Perszeusz-mítoszban is felbukkan.54 Perszeusz emberfeletti tetteiről híressé vált hérosz-félisten volt, Zeusz és Danaé, argoszi királyleány gyermeke, a mükénéi dinasztia alapítója. A mítosz szerint Polüdektész, Szeriphosz szigetének királya beleszeretett Danaéba, de nem tudott az asszony közelébe férkőzni, mert Perszeusz féltékenyen óvta anyját. A király - hogy megszabaduljon a fiútól - veszélyes feladattal bízta meg: hozza el neki az egyik Gorgó, Medusza fejét.55 Perszeusz isteni 53Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 55. p. 54Perszeusz története - a mitológiában egyedülállóan - nagy rokonságot mutat a népmesék világával. Athéné és Hermész úgy viselkednek, mint Hamupipőke tündér nagynénjei, csodás kellékekkel látják el a hőst, elrejtik és átváltoztatják. 55 A Görgők elnevezés a mitológiában három lánytestvért takar: Eurüalét, Szthenót és Meduszát. Eredetileg gyönyörű szép leányok voltak, de megsértették Athénét, aki ezért oly rúttá változtatta őket, hogy aki csak rájuk nézett, kővé vált. Testüket pikkely fedte, fejükön kígyók tekeredtek, éles foguk és aranyszámyuk volt. A Görgők az alvilág kapuját őrizték, és közülük csak egy volt halandó, Medusza. 141
