Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Makkai-Várkonyi Ildikó: Levélszekrények a magyar posta használatában a kezdetektől 1945-ig

Mivel a betéttáskás, betétdobozos rendszer sok kívánnivalót hagyott maga után, napirendre került a gyűjtőszekrények tökéletesítésének gondolata. Ennek megfelelően Búsfy Korlát23 az 1880-as évek elején olyan levélszekrényt tervezett, amelynek szerkezete lehetővé tette, hogy tartalmát a helyszínen ürítsék, így nem kellett a levelekkel teli nehéz dobozokat a hivatalba szállítani. Az újító elme találmányáról szabadalmi leírásában a következőket írja: „A levélszekrényürítő oly gépezet, mellyel a leveleket egy zárt szekrényből egy másik, kulccsal zárható ládába lehet üríteni anélkül, hogy az ürítő közeg a levelekhez férhetne, sőt anélkül, hogy a leveleket csak láthatná is. Az én találmányomnak újdonsága és lényege, melyre nézve a törvényszerű védelmet különösen igénybe veszem, a következőkben áll: 1. A kölcsönös és ellentétes irányú működésében a tolószekrény két ajtajának, azaz mint újat jelölöm meg a tolószekrény fenék- és oldalajtajának váltakozó működését, amennyiben tudniillik amely időben az egyik ajtó nyílik, a másiknak szükségképpen záródnia kell, és megfordítva amely pillanatban az egyik ajtó csukódik, a másiknak nyílnia kell. 2. A két ajtó (a fenék- és oldalajtaja a tolószekrénynek) ezen kölcsönös és ellentétes irányú működése által lesz a czél elérve, hogy a levelek a tolószekrénybe helyezett levélszekrényből a tok alá erősített ládába hullhatnak anélkül, hogy azokat a kiürítő közeg láthatná vagy elsikkaszthatná. 3. A levelek elsikkasztása találmányomnál csak az által volna kivitelezhető, ha a levélszekrény vagy a tolószekrény a tokkal együtt vagy végre a tok alá erősített zárt láda erőszakkal szétromboltatnék, vagy pedig ha a láda, illetőleg a levélszekrény álkulccsal felnyittatnék. 4. A levélszekrény kulcsa a tok belsejében van elrejtve, hogy az nem látható, míg a tok hátfala vagy oldalfalai le nem szakíttat- nak. 5. A tolószekrény és a tok a vágányok és csapok által elválaszthatatlanul és oly erősen vannak összekötve, hogy a zárt ládába csak erőszakkal lehet behatolni. ”24

A Magyar Királyi Posta a találmányt örömmel fogadta, s a Búsfy tervei alapján elkészített tolószekrényes levélgyűjtő 1882. május 9-én este hat órakor használatba vétetett.25 Az új levélszekrény-ürítő hibáira használat közben derült fény. Ezekről a feltaláló a következőket írta: „Május 10-én egésznap, május 11-én déli 10 óráig jól működött, de ekkor egy csapszeg kiesett, a belső kulcs kicsorbult, és hasznavehetetlenné vált. Kijavítatott, és újból használatba vétetett május 16-án délután 2 órakor. ”26

A gyakori meghibásodások miatt további fejlesztésre, tökéletesítésre szoruló szerkezet kétségkívül úttörő munka volt, s fontos állomás a levélszekrények fejlődéstörténetében.27

23 Búsfy Korlát a kiegyezés után lépett a magyar posta szolgálatába. 1868-ban postahivatali gyakornokként a pesti postaigazgatósághoz került. 1869-ben II. osztályú postahivatali járulnokká nevezték ki, s még ebben az évben sikeres postatiszti vizsgát tett. 1871-ben III. osztályú postatiszti kinevezést kapott, majd 1877-ben Gervay Mihály az Országos Gazdászati Hivatal vezetésével bízta meg. 1883-ban az Országos Postagazdásza- ti Hivatal, 1891-ben az újonnan szervezett Országos Posta- és Távírdagazdászati Hivatal Postaszerelvények központi raktárának vezetésével bízták meg.

24 Búsfy találmányát a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal 1882. március 12-én a szabadalmi lajstrom XVI. kötetének 598. lapján vette nyilvántartásba - tudjuk meg a Postamúzeum D.29 jelű tematikus dokumentációs gyűjteményének Búsfy Korlátra vonatkozó személyes anyagából.

25Búsfy Korlát személyes anyaga a Postamúzeum tematikus dokumentációs gyűjteményében.

26 Búsfy Korlát személyes anyaga a Postamúzeum tematikus dokumentációs gyűjteményében.

27 Érdekességként megemlíthetjük, hogy a Budapesti Magyar Királyi Postaigazgatóság 6183/1882. számú jelentése szerint a Búsfy tervei alapján elkészült és 1882. május 9-én használatba vett levélgyűjtőszekrényt már ugyanabban az évben folyamatosan helyezték ki a különböző postahivatalok elé. Az 1882. május 24-én kelt jelentés alapján „a szóban levő új postahivatal - Budapest V. József tér - előtt is ily szerkezetű levélgyűjtőszekrényt" kívántak felállítani. Búsfy Korlát személyes anyaga a Postamúzeum tematikus gyűjteményében.

98