Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Angyal Erzsébet: Egyéniség és konformizmus Légrády Sándor bélyegtervezői életművében
az emberi hitükké, a művészi hitvallásukká. Légrády Sándor egyik csoportba sem sorolható, hiszen neki - sem így, sem úgy - nem kellett megváltoznia. Néhány tartalmi, tematikus szálat kellett elszakítania, elvarrnia, elfelejte(t)nie, de művészetének - bélyeggrafikai munkásságának - alapvető elemeit, főbb összetevőit, és olyan vonulatát általában, mint a felfokozott vonzódás a történelmi témák, történelmi epizódok iránt, pályafutása során mindvégig vállalhatta, művelhette. ” Az imént bemutatott kuruc zászlóbontás két változatához képest kisebbnek tűnik az az eltérés, ami a Joseph Haydn és Friedrich Schiller bélyegsor egyik címleténél az első és a módosított változat között fennáll. Mintha csak a szövegelhelyezés módja térne el. A lényeges különbség a megszövegezésben van: 1959-ben nem tehették bélyegre egy herceg, egy elnyomó nevét. Nem Esterházy-kastély tehát Haydn működési helye, hanem Fertődi-kastély. A Vasas Sportklub alapításának 50. évfordulójára 1961- ben megjelent bélyegeket Vertei József tervezte. A pályázaton Légrády is részt vett. 1950-es sportsorával bizonyította, hogy ebben a témában is nagyszerű teljesítményre képes. Hogy művészi vagy tartalmi szempontok helyez- ték-e előnybe Verteit, nem tudhatjuk, hiszen ezekből az évekből nem állnak rendelkezésre bírálóbizottsági jegyzőkönyvek. Elgondolkodtató azonban, hogy a pályázatra beküldött szokásos jelzésszerű vázlatok mellet 5 db teljesen kidolgozott bélyegkép is található. Mintha már megbízást kapott volna azok elkészítésére, és csak később született volna más döntés. E kidolgozott képek egyike Asztalos Jánost ábrázolja születési és halálozási évével, katonatiszti uniformisban, tornászokkal a háttérben. Hogy Asztalos Jánosnak pontosan mi volt a kötődése a sportklubhoz, azt nehéz megtudni, élsportoló nem volt, bizonnyal valami tiszteletbeli vezetőségi tag lehetett. Hogy Légrády indokoltnak tartotta bélyegre tenni, az eléggé érthető, ha meggondoljuk, hogy a munkásmozgalmi múltját vállaló klub Asztalos személyében egy kommunista mártírt tudhatott soraiban. Ám ez a mártír halálának körülményeivel és évszámával is az éppen öt évvel azelőtti ellenforradalomnak nevezett eseményekre emlékeztetett, amit minden területen, így a bélyegkibocsátásban is kerülni igyekezett a hatalom. 1956 vállalása, megjelenése a magyar bélyegkiadásban csak a rendszerváltozás után vált lehetségessé, amit Az Asztalos Jánost ábrázoló bélyegterv Az 1956-ban készült portóbélyegek tervrajzai 167
