Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban

dás arra is kitért, hogy a Közlekedési Múzeumban elhelyezett „ tárgyak feletti felügyelettel egy posta-távírda közeg bízatnék meg” ,s 1899. május 1-jén a Közlekedési Múzeumot megnyitották, s a postaműzeumi gyűjteményt a múzeum V. posta-, távíró- és távbeszélőcsoportjaként mutatták be. Szalay Péter a postamúzeumi gyűjtemény folyamatos gyarapítását és fejlődését hirtelen bekövetkezett haláláig kísérhette figyelemmel, a tárgyak felügyeletével 1909-ben megbízott felügyelő-bizottságba már utódját nevezték ki.

Follért Károly (1859-1942) helyettes államtitkár, postavezérigazgató (1909-1918). 1859. június 24-én Eszéken született. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Nagyszebenben végezte, ahol édesapja postaigazgató volt. Államtudományi és államszámviteli államvizsgát Kolozsváron tett. A posta szolgálatába postakezelőként 1877. szeptember 22- én lépett, ahonnan vezérigazgatóként 1918. november 6-án saját kérelmére vonult nyugállományba. A Közlekedési Múzeum közvetlen vezetésére és igazgatására létrehozott 29 tagú felügyelő-bizottság tagjává, a posta-, távíró- és távbeszélőtörténeti gyűjteményi csoport képviselőjeként, 1909. június 22-én nevezték ki. A negyedévente ülésező bizottságban postai tagtársaival együtt igazi jó gazdaként képviselte a postamúzeum! gyűjtemény érdekeit. Egy percre sem feledkezett meg arról, hogy az 1896-ban kötött megállapodás szerint a postai anyagot csak ideiglenes jelleggel, az önálló Postamúzeum létrehozásáig helyezték el a Közlekedési Múzeumban. Bár a folyamatos gyarapodás eredményeként begyűjtött tárgyakat és dokumentumokat rendszeresen beszállították, ragaszkodott ahhoz, hogy a vásárlással bekerülő műtárgyakat a Magyar Királyi Posta saját költségén szerezze be, és a múzeumi nyilvántartást oly módon alakítsák ki, hogy „egy postamúzeumnak esetleges létesítésekor ezen tárgyaknak a közlekedési múzeumtól való elválasztása utólag nehézségbe ne ütközzék”. Hangzottak el Follért Károly szavai az 1910. február 22-én tartott felügyelő-bizottsági ülésen, bár ebbéli véleményét a Közlekedési Múzeum vezetői nem fogadták megértéssel. Geduly Gyula miniszteri tanácsos például úgy vélte, hogy „a közlekedési múzeumnak külön postamúzeum létesítése által való szétta- golása és gyengítése nem volna célszerű”.

Paskay Bernát (1872-1954) postaműszaki főigazgató. 1872. július 26-án Beczkón - Trencsén vármegyében - született. 1896-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. A posta szolgálatába 1898. június 15-én lépett, ahonnan a Posta Kísérleti Állomás vezetőjeként 1932-ben vonult nyugalomba. A Postamúzeummal akkor került kapcsolat5 Az ideiglenes elhelyezésre vonatkozó 1896. október 19-én kelt, 69.899/1896. számú ügyiratból idéz dr. Csősz Anna: A magyar posta az 1896. ezredéves országos kiállításon című cikkében. In Magyar Posta, 1941. 7. sz. 349. p.; továbbá Huber Oszkár a Magyar Királyi Postavezérigazgatóság 1944. március 14-én kelt, a Közlekedési Múzeumban elhelyezett postai tárgyak biztonsága tárgyában írott, 209.953/1944. számú levelében. KM 27/ 1944. KM adattár.

84