Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban

Összegzésként elmondhatjuk, hogy ma a nemzeti örökségünk részét képező postamúzeumi gyűjtemény 125 (1881-2006) s az azt befogadó országos gyűjtőkörű Postamúzeum 110 (1896-2006) éves történetében Magyarország történelméhez hasonlóan voltak szép, és voltak viharos időszakok. Megálmodói azonban - ha láthatnák - csak részben lennének elégedettek, hiszen az önálló postamúzeumi kiállítóhely igen, de az önálló postamúzeumi épület máig nem valósult meg. Mi mégis reménykedünk, és hisszük, hogy dr. Monus Ferenc 1940-ben előrevetített csodálatos víziója egyszer valóra válik. Reményt keltő írásában dr. Monus Ferenc így fogalmazott: „A magyar kultúrának új vára épül: a m. kir. postamúzeum. Időt álló alapjai elvileg már le vannak rakva. A kezdeményezést a szükség adta, így jövője nem épülhet homokra, élete biztosítva van. ”4 Ma ehhez csupán annyit tehetünk hozzá: Úgy legyen!

A Postamúzeum vezetői és a múzeum kezdeti történetében fontos szerepet betöltő postás személyiségek

Pilcz Ottó posta- és távírdafőfelügyelő, a Postamúzeum első vezetője (18817-1887). A jelenleg is folyó kutatások ellenére életrajzi adatai meglehetősen hiányosak, sem születési, sem elhalálozási időpontját nem ismerjük. Képi ábrázolásunk sincs róla. Azt az értékes információt pedig, miszerint az 1880-as években a Távírómúzeumnak nevezett postamúzeumi gyűjtemény felügyeletét Pilcz Ottó igazgatósági titkár gyakorolta, dr. Monus Ferenc postahivatali igazgatónak köszönhetjük, aki a Postamúzeum történetére vonatkozóan 1942- ben folytatott komoly kutatásokat. Tudjuk azonban, hogy Pilcz Ottó 1869-ben lépett a posta szolgálatába, hivatali esküt augusztus 31-én tett. 1873 és 1878 között központi számtisztként a Temesvári Távírda Igazgatóságon dolgozott. 1879-től még Temesváron, 1881- től már Budapesten volt távírda-számvevőségi főtiszt. 1882-től távírda-igazgatósági, az 1887. évi egyesítés után posta- és távírdatitkárként teljesített szolgálatot. 1891. február 18-án Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter az újonnan szervezett Országos Posta- és Távírdagazdászati Hivatal Távírdaszerelvények központi raktárának vezetésével bízta meg. 1900 októberében posta- és távírdafőfelügyelőként vonult nyugalomba.

Schaden Frigyes (1862-1926) ny. helyettes államtitkár, múzeumvezető (1888-1896). 1862-ben Pozsonyban született. Gépészmérnöki oklevelet Budapesten szerzett.

Postai szolgálatát a vezérigazgatóság műszaki ügyosztályán 1887-ben a legelső postamérnökök egyikeként kezdte. Postamúzeumi tevékenységéről mindösszesen annyit tudunk, hogy amikor 1888-ban a múzeumi gyűjteményt a budapesti Posta- és Távírdaigazgatóság kezelésébe adták, gondozását Schaden Frigyes postatisztre bízták. Schaden Frigyest 1893-ban posta- és távírdafőmérnökké, 1901-ben műszaki tanácsossá nevezték ki. 1902-től a Budapesti távbeszélő-hálózat átalakító munkáinak műszaki vezetősége nevű postaszerv felügyelő-bizottságának tagja, 1906-tól

4 Dr. Monus Ferenc: A postamúzeumról. Magyar Posta, 1940. 10. sz. 491. p.

79