Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Nikodém Gabriella: A Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületének története
3. szám alatti helyiségeket bélyegotthonnak megszerezni. A helyiségek eredetileg az építtető Saxlehner András lakásául szolgáltak, akinek halála után a család az épületet 1934-ben eladta, a jelzett helyiségekben pedig a Belga Királyi Főkonzulátus működött, ahol a három Saxlehner fivér közül az egyik volt a főkonzul. Ennek megszűnése után az épületrészben a Gyáriparosok Klubja működött, tőlük szerezte meg Neuhold Koméi térítés nélkül a szövetség részére. Május 15-én már meg is szervezhették a bélyegotthon ünnepélyes felavatását, amelyben az összes tagegyesület helyet kapott, így végre megoldódtak az állandó helyiségproblémák. Egyesületi élet, kiállítások, programok A megalakulást követő két évben folyó békés csereberélés, társalkodás 1886 elejére már kevésnek bizonyult, a tagság megcsappant érdeklődésének felkeltésére ezért minden hónap utolsó szerdáján bélyegkiállítások rendezését határozták el az egyleti tagok gyűjteményeiből, amelyekre egyesületen kívüli gyűjtőket is meghívtak. Ezeken a bemutatókon Richter Lajos USA bélyegeiből, Penater Ede Lombardia és Velence okmánybélyegeiből, Roller Zsófia Németország bélyegeiből készített egy-egy összeállítást. Közülük kiemelkedik az 1886. november 24-i rendezvény, amely a kiállított bélyegek nagy mennyisége, valamint a bemutatásra kerülő érdekességek okán különös érdeklődést keltett. Év végén arról hoztak határozatot, hogy külföldi bélyegkereskedők is részt vehetnek e kiállításokon úgy, hogy közben bélyegeiket a helyszínen áruba bocsáthatják. E bemutatók sikerén felbuzdulva 1890-ben a program színesítését, a szakmai vonal erősítését határozták el, aminek folyományaként április 28-án a meghívott híres gössnitzi szakíró, A. Glasewald tartott felolvasást a görög bélyegekről, június 19-én pedig dr. Lengyel Sándor a magyar bélyegek vízjeleiről.16 Az 1890. április 20-tól május 4-ig tartó bécsi kiállításon Richter Lajos és Novák József gyűjteményei első helyezést értek el. 1893-ban, egy időben a postának címzett, a millenniumi bélyegkibocsátással kapcsolatosjavaslattal, tárgyalásra került a kérdés, hogy az egylet részt vegyen-e bélyegbemutatóval a millenáris kiállításon. Végül mégsem tartották időszerűnek az országos bemutatkozást, azt a véleményt fogadták el, hogy az egyesületen kívüli nagyobb gyűjtők támogatása nélkül ez úgysem lenne lehetséges. 1894-ben az egyesület új gyűjtési területet kezdett el meghonosítani. A postai teljesek gyűjtése Paszterczyk Antal javaslata volt, amik által a postatörténeti és filatéliai érdekesség jobban kidomborodik. Az ezredéves ünnepségek alatt az összejövetelek szüneteltek, az egyesület iránti érdeklődés mégis emelkedett - valószínűleg annak a hatalmas propagandának eredményeként, amelyet a posta ez alkalomból kifejtett. A javasolt bélyeget ugyanis nem valósította meg, de az alkalom tiszteletére egyedülálló, 32 darabos képes levelezőlap sorozatot hozott forgalomba, valamint levélzárók kiadását és a postai küldeményeken való kötelező használatát is elhatározta, vállalva ezzel a külföldi postaigazgatások dühös tiltakozásának következményeit. Ebben az évben több lelkes új tag lépett be, köztük Sterk Izidor, Schomann Antal, Matzal Vincéné, Kuncz Ferenc, Szécsy Artúr. 1898-ban Lázár gróf, erdélyi birtokos gyűjteményének bemutatása vetette fel azt a kérdést, hogy miként lehetne a vidéki gyűjtőket az egyesülettel kapcsolatba hozni, ezért 16 A. Glasewald 1911-ben a bélyeghamisításokról és a gyűjtők becsapásáról tartott előadást. 192
