Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Szabó Jenő: 60 éves a forint és a Forint-fillér bélyegsor
Minden nehezítő körülmény dacára a letisztult kompozíció a felhasználás céljait szem előtt tartó tervezőművészt, Konecsni Györgyöt dicséri 60 év távlatából is. Felfedezzük ezeken is a bankjegyekhez hasonló szimbólumokat, a munkás férfit és a parasztasszonyt, s velük társulva, de még külön-külön a kalapácsot és a sarlót. A férfi előtt üllő, másik kezében fogaskerék, a magyaros ruhát viselő nő bal karján egy frissen learatott kévét tart. További párhuzam a pénz és a bélyeg között: utóbbiból sem készült el minden darab a tervezett határnapra, mindössze a 20, a 30, a 60 filléres és az 1 forintos. Összesen 13 címletű a sor, amelyből a filléreseket a zöld több árnyalatával nyomott 7 érték képviseli. A forintos címletek alapszíne a vörösbarna. Forgalmi bélyegről lévén szó, a szükségletek függvényében egyik-másik címletét az ötvenes évek közepéig több ízben újranyomták, illetve felülnyomták - pl. a 3 Ft-oson Meghatalmazás, 1955, az 1,40 Ft-oson 3 Ft felülnyomással -, aminek során többféle színváltozat is keletkezett. Példányszámuk címletenként tág határok között változott. Legkevesebbet a 10 Ft-os címletből nyomtak, 1 636 000 darabot, míg a legtöbbet, 26 787 000 darabot a 60 filléresből. Konecsni György ebben az időszakban termékeny, sokat foglalkoztatott tervező volt. Az 1940. évi Művész sor és Művész blokk voltak az első megvalósult tervei. Ha ezeket és a háborús években alkotott Királyok, illetve Nagyasszonyok sort nem ismernénk, csupán az inflációs periódus alatt született számos bélyegét, igen visszafogott véleményt formálhatnánk művészi talentumáról. A fent már taglalt rendkívüli körülmények között csak a legminimálisabb szükségleteknek eleget tevő postabélyegek készítésére gondolhatott úgy a megrendelő Magyar Posta, mint a megvalósításra felkért, ám többre hivatott grafikus. Az első forint-fillér címletű bélyegek - kevesen tudják - a mai napig is érvényesek, azaz felhasználhatók küldemények bérmentesítésére. 142
