Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Szabó Jenő: 60 éves a forint és a Forint-fillér bélyegsor

je. Mégpedig a környezetéből választotta a modelleket. A tízesen Pfeffer Mihály, a százason Tőkés Jánosné Várszegi Gizella, a nyomda két dolgozója látható. A tervező életművében nem egyedülálló e megoldás. Az 1930-as, 1940-es évek pengőin is előszeretettel fordult a nép egyszerű gyermekeihez, és azokon is főleg szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes arcait és viseletét adta az emberek kezébe. Amíg tehette, mert a történelmi személyiségek hamarosan visszavették helyüket.

Ha jobban szemügyre vesszük ezt a két bankót, bizony a férfialak már rokon vonásokat mutat a későbbi szocialista 20 forintosunkkal. A jókötésű, heroikus ifjú, a jövendő letéteményese, a munkásököl-vasököl birtokosa éppoly öntudattal feszít rajta, mint nyomdász előképe, aki maga is a munkásosztályból vétetett. Horváth Endre tehát már a levegőben érezhette a kor szellemét, követelményét, a művészettől elvárt embereszményét.

A százforintos nőalakja inkább a pengőkön ábrázolt népi romantika menyecskeideáljára hasonlít, egyfajta kontinuitást megjelenítve a múlt és a jövő pénzein ábrázolt alakok sorában. A hátoldalon aztán a szimbolika egybeolvad: a férfikéz a kalapácsot, a fehérebb, de legalább annyira dolgos női kéz búzakalászköteget markol, demonstrálva a dolgozó

Az 1946-ban kiadott 100 forintos elő- és hátoldala

139