Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény kezdetei

m

Bécsből 1734-ben Sopronba küldött levél cito, azaz sürgős jelzéssel

ben belső tanácsosnak választották. 1748 és 1749 között városbíró, 1750 és 1751 között polgármester volt.33

Griner Ferenc Ignác politikailag egy csendes időszakban látta el a postamesterséget. Működése alatt a posta forgalma is növekedett, ennek megfelelően a belvárosi postaház már szűknek bizonyult. Anyagi lehetőségei megengedték, hogy a belvárosi szűk utcai helyett a tágas belső várfal előtti téren új postaházat építtessen. Az átköltözéskor a tér - később sétáló utca - északi oldalán a várfal alatti kertekben még állt a barokk őrtorony. A várfalat a hideg északi saroknál az olasz bástya zárta le. Az új postaházzal szemben az úgynevezett három ház állt. A tér déli oldalán az Újteleki kaputól a Magyar kapuig húzódó FIosszú sor apró házainak sorát az evangélikus líceum emeletes épülete bontotta meg. A postaház szomszéd épülete Kund János Mihály kádármesteré volt, a sarkon gr. Erdődy János szlovén bán palotája állt. A tér közepén a várárok két tóvá szélesedett.

1730 körül tehát a szűk belvárosi utcából ebbe a környezetbe, a mai Széchenyi térre költözködött a posta. Ebben az időben Bécs és Sopron között a közönséges posta hetente, a keddi napon közlekedett. A Sopronon átmenő postavonalak a következők voltak: Bécs- Zágráb és onnan Zengig; Bécs-Eszék és onnan Belgrádig.

Greiner Ferenc Ignác postamester 1751-ben halt meg, október 16-án temették. A soproni postamesterséget fia, Greiner Xavéri Ferenc örökölte.

33Házi Jenő: Soproni polgári családok 1535-1848. Budapest, 1982, Akadémiai Kiadó, 405. p.

115