Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény kezdetei
zsákban vitte. Személyszállítást a postamesterek saját vállalkozásban végeztek. A posta működését a postai utasítás, az ún. Post Ordung szabályozta. A török dúlást követően a postajárat Sopront is érintve a Bécs-Nagykanizsa - már 1568-ban is fennálló - postavonalon indult el. Ezt a postautat Pécsen át Eszékig meghosszabbították, ahol a Buda-Eszék postavonallal találkozott. A Bécs-Kanizsa postavonal lóváltó-állomásai a következők voltak: Bécs, Achau, Vimpác, Nagyhőflány, Sopron, Nagybarom, Kőszeg, Szombathely, Körmend, Egerszeg, Hahót és Kanizsa. A helyreállítás és az új posták felállítása több évig tartott. A Bécs-Konstaninápoly postavonalat, amelynek egyik lóváltó-állomása Sopron volt, az 1699. évi karlócai békekötésben említik az osztrák posta török területen való békés áthaladása kapcsán. Ezt az útvonalat, amelyen a futárszolgálatot Mária Terézia 1746. január 20-án kiadott rendelete alapján már nem csak alkalmilag, hanem rendszeresen is működtették, ebben az időben 17-18 nap alatt tették meg. Ez az út nem volt veszélytelen annak ellenére sem, hogy a török területen janicsárok szállítottak, és az áthaladást hatóságok biztosították. Később ebből a postavonalból fejlődött ki a 18. századi konstantinápolyi osztrák posta, amely a Közel-Kelet postaforgalmát közvetítette.20 A Sopron-Zágráb postavonal felállításáról az 1695. április 8-án Bécsben kelt leiratban értesítették a pozsonyi kamarát. „ Minthogy az eddigi Gráczon keresztül való postajárásnál a Horvátországba és Szlavóniába szóló levelek Kanizsán és a Dráván át csak késedelemmel jutnak rendeltetésök helyére, és a véget úgy a nádor, mint a bánhoz sok panasz érkezik, más kép pedig eddig a postákat berendezni a török miatt nem volt lehetséges, meghagyatott Paar Károly József grófnak, hogy rendezzen be Sopronból kiindulva Zágrábba közvetlen postajáratot, az útba eső postamestereknek havi 12, a soproninak 17 forint havi fizetés, összesen 2604 forint költséggel. ”21 A tervezett postavonal felállítása Sopron, Nagybarom, Kőszeg, Szombathely, Körmend, Kutas, Lendva, Csáktornya, Varasd, Szentmárton, Belovár és Zágráb állomásokkal még 1695-ben megtörtént. A haditanács sürgetésére Esterházy Pál nádor 1696. november 8-án írásban kérte az udvari kamarát és Paar gróf főpostamestert, hogy Pozsonytól - Gátán és Széleskúton, tehát birtokain keresztül - Sopronba postavonalat létesítsen. A haditanács indoka ellen, hogy őfelsége tisztjei, akik Pozsonyból Sopron felé vagy Horvátországba igyekeznek, ne kényszerüljenek Bécs felé kerülni, Paar grófnak nem volt kifogása, de a berendezésre 300 forint előleget kért.22 A Pozsony-Sopron postavonal minden bizonnyal más vonalon, de felállításra került, hiszen 1699-ben olyan sérelem érte ezen az úton a postát, amely még a soproni tanács jegyzőkönyvébe is bekerült. Történt ugyanis, hogy a Sopronból induló postakocsi Meggyes előtt az összeszűkülő úton szembetalálkozott egy hintóval. A két kocsis egymásnak ajánlotta a kitérést. A postakocsis hiába fújta a postakürtöt, hogy a császári postakocsinak elsőbbsége van, a hintóbán ülő urak is közölték, hogy ők a császár emberei. A postakocsit kísérő kurír hiába vette elő pisztolyát, a hintóbán utazók a kurírt lefogták, pisztolyával 20Dr. báró Szalay Gábor: Keleten levő idegen postahivatalok. In Demény Károly (szerk.): Posta- és távíróévkönyv 1914. Budapest, 1914, Országos Központi Községi Nyomda Rt., 18. p. 21 Munkás László: A királyi magyar posta története 1528-1715. Budapest, 1911, Országos Iparegyesület, 202. p. 22Munkás László: A királyi magyar posta története 1528-1715. Budapest, 1911, Országos Iparegyesület, 202. p. 112
