Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Kardhordó Kálmán: Svindt Ferenc bélyeggrafikai kiállítása egy gyűjtő szemével
lásgondjai” vannak. )Tagjainak sokszínűsége még jelen van, de az arcok elmosódtak, csak jobbra-balra tekintő színfoltok. A bélyegnapi kiadványok megkülönböztetett figyelemben részesülnek a gyűjtők körében, rangot jelentenek a tervezőművésznek is. Svindt Ferenc is büszkélkedhet bélyegnapra kiadott sorral, blokkal: először a 61. Bélyegnapra 1988-ban volt adott számára a lehetőség. A mindössze 44 évet élt nagyformátumú államférfi, Baross Gábor portréja és tevékenységének néhány területe tűnik elénk a bélyegekről. Nézem a blokkot. Baross Gábor... Még iskoláskorom előtt - Budapesten átutaztunkban a csatlakozásra várakozás idejét elviselhetőbbé téve - édesanyámmal kisebb sétát tettünk a Keleti pályaudvar környékén. Itt, ekkor láttam meg először szoborba fölmagasodva a nagy embert. (Bár a szobor eredeti helyéről már elkerült, új helyén, a félreeső sarokban is megállók előtte, ha arra visz utam.) A blokkot nézve mindez felidéződik; aztán látom a Fiume szót, a térképet a partvidékről; hallani vélem Kossuth szavait: „ Tengerre magyar! és megkezdtük Fiume kiépítését... A jobb oldali térképvázlaton az Al-Duna a Kazánszorossal, a Széchenyi-út... Svindt Ferenc bélyegtervezésében meghatározó jellegű az igazságra, valósághűségre törekvés. Kedvelt eljárásai közé tartozik a dokumentumok beépítése, ezek szerepelnek csaknem minden esetben mellékmotívumokként. így van ez a 71. Bélyegnapra kivitelezett blokkja, sorozata esetében is. A Magyar Országos Levéltárban őrzött iratok, térképek másolatával idézi a Mária Terézia postai tevékenységet szabályozó rendelete nyomán megindult kocsiposta-forgalom képeit. A korabeli dokumentumokra építés legerőteljesebben az 1956-os forradalom 40. évfordulójára készített sorozatában, blokkjában jut érvényre. A fényképekből, perzselt szélű újságok szövegrészleteiből összeállított montázs minden szót fölöslegessé tesz. Nézem a Kossuth- címert. Milyen hamar elkezdték készítését műanyagból a fröccsöntők! És hogy reszelgettük ki a réz kétfilléresekből jelvénynek a hajtókára! Aztán a nemzeti szalag, majd társult a pirosfehér-zöldhöz a fekete - hogy november után csak utóbbi maradjon jó ideig a kabáthajtókán. 1996-ban, a millecentenárium évében az Európa-bélyeg témái a híres asszonyok voltak. Gizella királyné és Erzsébet királyné portréját adaptálta Svindt Ferenc úgy, hogy a két bélyeg színe lényegében a nemzeti színeket adja. Kettejük láttán mindig motoszkál bennem a kérdés: Gizella, azon túlmenően, hogy királyné volt, szeretett-e nálunk élni, szeretett-e vajon bennünket? Válaszok vannak, ilyenek is, olyanok is. De mi az igazság? A hétköznapok olyan eseményei is érdeklik Svindt Ferencet, mint például a kábítószer- Gizella királyné, 1996 elleni küzdelem vagy a természeti katasztrófák, Baross Gábor, 1988 180
