Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Kovács Adrienn: A galambposta története

keleti sémi népektől4 származott, akik Astartéval, a szerelem istennőjével kapcsolták össze a galambot. Ezt a jelképet a Kr. e. 4. században a görögök is átvették. A görög mitológiában Aphrodité szerelemistennő madara és attribútuma, ezért szerelmi ajándékként is adták egymásnak a párok. Ez a hagyomány él tovább a csőrében levelet vivő galamb, a szerelmi postás motívumában.

A keresztény felfogásban a galamb az Isten lelke, amely a teremtés kezdetekor a vizek fölött lebeg. Az Ószövetségben az özönvíz végét jelzi, Noé galambja csőrében az olajággal a helyreállt harmóniát, a békét szimbolizálja. így válhatott a galamb a béke általános jelképévé. Az Újszövetségben a Szentlélek szimbóluma, gondoljunk csak az angyali üdvözlet vagy a Szentháromság képzőművészeti ábrázolásaira. A Szentlélek 7 adományát - a bölcsességet, az értelmet, a jó tanácsot, az erőt, a tudást, a jámborságot és az istenfélelmet - hét galambbal szokás megjeleníteni, de a galamb jelképezheti az újonnan megkeresztelteket is. A mértékletesség erényével is összekapcsolták, ezért sok szent - többek közt Avilai Szent Teréz és Aquinói Szent Tamás - attribútuma. Gyakran ábrázolják a galambokat haldokló vértanúk szájából kiröppenve vagy csőrükben a vértanúk koronájával. Síremlékeken a lélek madarát szimbolizálja, amely halálunk után felszáll a Paradicsomba, s ott az örök élet fáján üldögél, és az örök élet kútjából iszik.

Mivel a galambok párban élnek - legalábbis a párzási időszakban és megosztják egymás közt a fiókák gondozását, a házastársi hűség és a hosszú, boldog élet jelképei is.

4 Sémi népek, szemiták, sémiták: a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Etiópiában egykor és ma élő népek gyűjtőneve.

93

Csőrükben levelet vivő galambok a boldog békeidőben kiadott képeslapon