Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei

ért fizettek 2 krajcárt. Ezeken az üzleti elveken a tulajdonos állítólag később sem változtatott. 1877-ben a Nyíregyházán megrendezett Magyar Posta- és Térképkiállításon (Ungarische Post und Landkarten Ausstellung) a lipcsei Senf bélyegkereskedő cég már bélyegeket és katalógusokat mutatott be.

Az első olyan magyar szerveződés, amelyről biztosan tudjuk, hogy létezett, 1878 végén Nagykárolyban alakult Nagykárolyi Magyarországi Első Jótékonysági Postabélyeggyűjtő Egylet néven. Ennek létét többek között a Magyar Országos Levéltárban fellelt ügyirat is igazolja, amely később a LEHE alakulása kapcsán említésre kerül. A Filatéliai Szemle 1981. évi 11. számában Flasch Dezső - A nagykárolyi bélyeggyűjtőkről címmel - tette közzé azt az információt, hogy az egyesület - bár más néven - 1906-ban még létezett. A Siketnémák Közlönyében általa talált két cikk 1905. augusztus 1-jénA bélyeggyűjtők vagyona és 1906. október 1-jén Hírek a debreceni intézetről címmel arról számol be, hogy dr. Jászi Ferenc, a Nagykárolyi Bélyeg Gyűjtők Társaságának elnöke 730 K értékben adományozott a siketnémák debreceni intézetének. Ez összevág azzal, amit az egyesületről tudunk, hogy céljuk nem a szakszerű bélyeggyűjtés, hanem elsősorban a jótékonykodás volt. Az összegyűjtött bélyegeket értékesítették, és a befolyt összeget jótékony célú egyesületeknek adományozták, vagy maguk fordították ilyen célra.

1881. november 13. és 20. között a Wiener Philatelisten Club Bécsben nemzetközi bélyegkiállítást rendezett, ahol két magyar gyűjtőt, Stein Zsigmondot és Pollatsek Sándort, a legmagasabb díjjal jutalmaztak. Ekkor már komoly tábora volt a bélyeggyűjtésnek, erre utal, hogy 1882-ben Újpesten az első szaklap is megjelent Rowland Hill címmel - Hajdú János szerkesztésében -, amely tulajdonképpen egy bécsi lap magyar nyelvű változata volt, s összesen egy számot élt meg.9 Egy évvel később, 1883-ban Novák József zenetanár10 Pesten több gyűjtővel is felvette a kapcsolatot egyesület alapítása céljából. Hosszas megbeszélések után 1884. április 27-én alakuló közgyűlést tartottak a Nádor utcában lévő Pilseni sörcsamokban, ahol ez alkalomból 23 gyűjtő jelent meg. A közgyűlés Richter Lajost választotta elnöknek, majd megfogalmazták az alapszabályokat, amit május 18-án nyújtottak be jóváhagyásra Első magyar Levélbélyeg-gyűjtőegylet néven. Május 21-én kelt Budapest Főváros Tanácsa 26839/1884. IX. számú beadványa, amelyben fölterjeszti az első magyar levélbélyeggyűjtők egyesületének alapszabályait. Eszerint az egyesület célja: „A magyar Monarchiában lakó levélbélyeggyűjtők egyesítése, kölcsönös oktatás a levélbélyeg ismeretében és ezen ismeret tovább fejlesztése. Másodsorban a tagok gyűjteményeinek kölcsönös szaporítása, a tagoknak megvédése csalók és hamis bélyegek ellen. ” A belügyminisztérium kifogása a következő volt: „A czímből az »első« megjelölés kihagyandó, miután már ezen megjelölés a nagykárolyi hasonnevű egylet által használta- tik. ” Ezenkívül apróbb javítások eszközlését javasolta a tervezeten. Budapest Főváros Tanácsa 45037/1984-IX. számú, 1884. szeptember 10-én kelt következő beadványában az utasítások szerint kijavított alapszabályokat terjeszti fel újra. Ebben a cél: „A levélbé- lyeggyűjtést mint történettudományi és földrajziam segédeszközt és mint önálló tevékenységet fejleszteni; a hamis levélbélyegekkeli üzérkedést a közérdek és a forgalom szem9 Létezéséről dr. Marzloff Kamillótól tudunk, aki megpróbálta összegyűjteni a bélyeggyűjtés irodalmi vonatkozásait.

10 Örvös János és Szécsy Artúr szerint építész.

204