Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei

Az első Magyarországon készült bélyegek 1871-ben hagyták el az addigra megszervezett Államnyomda gépsorait előbb az ideiglenes jellegű kőnyomatos, majd a végleges változat, a réznyomatos kiadások darabjaiként. így aztán meglehet, igaz Déri Ernő fenti megállapítása, hiszen a komoly gyűjtés az 1860-as évek végétől indulhatott meg Magyarországon.

Lóránt Mihály 1926-ban megjelent, A bélyeg című könyvében elmesél egy történetet, amelyet az akkor még élő Pollatsek Sándortól, az első név szerint ismert komoly gyűjtőtől hallott.4 Eszerint Pollatsek 1863-ban tért vissza Svájcból, ahol középiskolai tanulmányait végezte. (Ezt az évszámot aztán - helytelenül - minden további feldolgozás átvette. A Filatéliai Szemle 1972. évi 9. számában azonban Simon Tamás cikket írt Az első magyar gyűjtő címmel. Ebben közzé tesz egy olyan levelet, amely Pollatsek Sándornak szól - Chaillet úr címén - a svájci Grandson községben. A levél egy Brack és Schnars nevű cég válasza Pollatsek azon kérésére, hogy üzleti levelezésük bélyegeit megkaphassa. Az 1864. február 4-én kelt levelet Simon Tamás be is mutatja, így 1864 lehet a hazaérkezés valódi dátuma. Lóránt Mihály az idézett adatot valószínűleg tényleg személyesen Pollatsektől hallotta, de az események után 60 évvel, s így fennáll a tévedés lehetősége. Első ismert gyűjtőnk egyébként a szakirodalom szerint valószínűleg 1848-ban született, így középiskolai tanulmányait akkori szokás szerint 16 éves korában, tehát 1864-ben fejezte be, és tért haza.) Akkor már intenzíven foglalkozott bélyeggyűjtéssel, de itthon még sem bélyegegyesület, sem bélyegkereskedés, sem komolyabb filatelista nem volt, akivel esetleg cserét folytathatott volna. Édesapja üzletében dolgozott, amikor 1864-ben felkereste egy úr, és szinte titokzatos arccal kérdezte, hogy vajon ő-e az, aki Svájcból bélyegeket hozott, amiket rendszeresen gyűjt. Pollatsek igennel válaszolt, mire az illető úr szégyenkezve megkérte, adjon neki néhány bélyeget a fia számára. Érdekes módon mindenkinek a fia gyűjtött bélyeget. Először az iskolákban a gyerekek csereberélték, erre lettek figyelmesek a tanárok. A hőskor komolyabb magyar bélyeggyűjtői éppen közülük kerültek ki.

Az egyesületek megalakulása

A magyar bélyeggyűjtés története erőteljesen egybeforrt a fővárosi bélyegegyesületek működésével. Állítólag Pesten már 1874-ben megalakult az Első Magyar Philatelista Egyesület, amelynek elnökéül Pollatsek Sándort akarták felkérni, de végül javaslatára Stein Zsigmondot választották meg. Erről a szerveződésről utalás Alfred Moschkau 1878- as könyvében található, valamint Theodor Haas 1905-ben Lipcsében kiadott, Lehrbruch der Briefmarkenkund (Bélyegismeretek tankönyve) című munkájában említi, hogy „Magyarország első filatelista egyesületeinek egyike a Pesten 1874-ben alapított Egylet volt” .5 Érdekes, hogy erről az egyesületről itthon egészen addig senki nem tudott, amíg Pollatsek élt. A fent idézett Lóránt-féle könyv sem szól arról, hogy egyesületet alapítottak volna.

4 A könyv megjelenésének időpontjában az első bélyeggyűjtők közül csak Pollatsek Sándor és a két Saxlehner fivér élt.

5 Névi Pál: A magyar bélyeggyűjtés története című írásában mindkét forrást idézi. In Névi Pál - Steiner László dr. - Surányi László - Váradi Imre (szerk.): A magyar bélyegek monográfiája. I. kötet, Budapest, 1965, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 24. p.

202