Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Halász Alexandra: A Bélyegmúzeum fényképgyűjteménye

dése, változása, szépülése: például létra betűk vagy kézírás helyett írógéppel, majd számítógéppel készült feliratok, az egyszerű fehér kiállítólapok helyett a nagyméretű színes hátterek, a bélyegeket jól mutató és látványos nagyított reprodukciók felhasználása válik lehetővé az eredetiek mellett.

A képek szerint a tablókkal ellentétben a bemutatószekrények, állványok és vitrinek nem változtak. Ebből is látszik, hogy egy jól kialakított múzeumi tárló kiállja az idők próbáját.

A kiállítóterem átépítések utáni változásai, az állandó kiállítás folyamatos bővülése is jól nyomon követhető a képeken. Valamennyi képen, mint állandó részlet, Gervay Mihály irodai földgömbje tűnik fel. A padlóburkolat viszont többször is változott: szürke márvány, őzbarna padlószőnyeg, majd 2005-től ismét szürkésen erezett fehér márvány teszi elegánssá a kiállítótermet.

Az ömlesztett fényképanyagban nagyon sokszor egyáltalán nem volt időpont- vagy esemény-megjelölés, főleg a régebbi képek esetében. Ezeket, ahol csak lehetett, irattári adatok segítségével pontosítottam. Az eseményeket ábrázoló fényképeknél rendező elvként az egyszerű időrendet tartottam a legcélszerűbbnek.

A legrégebbi fotót, amely a kiállítótermet még a régi helyén, a mai Postavezérigazgatóság épületében ábrázolja, 1930-ban készítették. Ebből képes levelezőlap is készült. Tíz évvel később már a mai helyén, a Dob és a Hársfa utca sarkán álló Rimanóczy-féle postaépületben készültek fényképek a kiállítóteremről, ezek természetesen szintén feketeFüle Mihály grafikusművész köszöntése, 1992. december 18.

188