Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Kardhordó Kálmán: Svindt Ferenc bélyeggrafikai kiállítása egy gyűjtő szemével
nokságnak. Erre az alkalomra Svindt Ferenc művét fogadta el a bírálóbizottság, s ha végigtekintünk a gyorskorcsolyázót ábrázoló eddigi hat bélyegünkön, elfogultság nélkül állapíthatjuk meg, hogy ez a legsikerültebb. Grafikai megoldása eltér a korábbiakétól. Hideg kék színe, fátyolossága visszaadja a tél hangulatát, a jégen erőteljes mozdulataival sikló jégbe karcolt gyorskorcsolyázó nő pedig a sportág dinamizmusát, szépségét. Az 1999-ben megjelent Húsvét című bélyege érdekes felfedezés eredménye. Első pillanatra a torinói lepel szövetén kirajzolódó képmást látjuk rajta, ám közelebbi vizsgálódás után kiderül, hogy két portré összeillesztéséből született. A lepel férfiarca és Masaccio Szentháromság-freskójának Urábrázo- lása eggyé komponálásából festmény született, amelynek átdolgozott változata látható a bélyegen. A Magyar Millennium című blokkpárban összegződik Svindt Ferenc világhoz való viszonya, alkotói módszere. Az egyenként 5-5 bélyegből álló négy blokk a magyar történelem államalapítástól napjainkig terjedő századaiból emel ki történelmi eseményeket, személyeket, kulturális emlékeket, tudományos vonatkozásokat, felidézve egyúttal az adott időszak hangulatát is. A montázstechnika Svindt Ferenc kedvelt eljárása. E sajátos ábrázolásmód magában rejti a részekre hullás veszélyét, de nála ez nem következik be, s a felhasznált hiteles dokumentumokat valamely vezérlő elv, logikai eljárás eggyé kovácsolja. A szemlélőben felvetődhet ugyan, hogy miért éppen azt emeli ki, amit. Talán éppen az elgondolkodtatás adja a bélyegek legfőbb értékét; érzelmi telítettség árad a képsorokból, magával ragad, s arra késztet, hogy utánanézzünk egy-egy jelenet, tárgy, metszet eredetének, eredetijének. Az első ív első bélyege Szent Istváné. Fönn az ívszélen, tőlünk legtávolabb: Strigonium, azaz Esztergom metszetbeli képe; közelebb, félig az ívszélen még, az esztergomi rozetta, amely mögött lelki szemeink előtt látjuk a helyiséget, amelyben a hagyomány szerint államalapítónk született. A fő téma a fegyverzetben álló ifjú király s a trónján ülő, küzdelmekben megőszült bölcs uralkodó közt kissé hátrább, föléjük magasodva a Madonna szobra Toporcról. A szokásos ábrázolásokat mellőzve is sugallja a Szent István és Magyarország védasszonya viszonyt. A háttérben szintén a Képes Krónikából vett kép részlete: az erdélyi Gyula vezér legyőzése. Az alsó ívszélen a művész 1996-os Európa bélyegén is szereplő István- és Gizella-ábrázo- lás; az egyházszervező király a pannonhalmi apátHúsvét, 1999 182 Maeyar Millennium, 2000
