Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Szabó Jenő: A Bélyegmúzeum bemutatja Magyarországot Indiának
A kiállítás első tablója rész terjedelmének növelésére további lehetőségként felmerült, hogy e kiállítás forrásaként a Bélyegmúzeum bemutatása is idesoroltassék. Hogyan is állt össze végül a 40 tabló? Az áttekintéshez a következőkben a kiállítás ismertetőjét is segítségül hívom. Kiállításunk első fele Magyarországot mutatja be afilatélia eszközeivel, bélyegek, első napi borítékok (FDC), díjjegyes levelezőlapok, bélyegtervek grafikái segítségével. Az első tabló Magyarország helyét jelzi Európa szívében, földrajzi és politikai szempontból egyaránt. A 2^4. tablókról fővárosunkat, Budapestet ismerhetik meg: a világörökség részeként számon tartott Duna-parti panorámát a szállodákkal, a két városrészt összekötő hidakat, a város múltjáról mesélő régi metszeteket. A mai városképet meghatározó épületekből néhány és a millenniumi emlékmű ugyancsak látható bélyegképeken. Az alapcél mellett azért olykor érdemes kitérni a laikusok számára is érdekes filatéliai aspektusokra: itt látható különlegesség például az 1985. évi Európai Kulturális Fórum alkalmából kiadott blokk, amely itthon egyedülálló módon, de a nagyvilágban is igen ritka körfogazással készült. Az 5. tabló a vidéki városokról és népi építészetünkről villant fel egy-egy momentumot. A történelmi látnivalókkal teli Duna-kanyar szépségeit állítva a középpontba, ott, ahol Európa legnagyobb folyója egy derékszögű töréssel veszi útját dél felé. A 6-8. tablók a fővároson kívül található világörökségeinket igyekszenek bemutatni. A pannonhalmi apátság és a pécsi ókeresztény sírkamrák a vallási tradíciók legrégibb maradványai Magyarországon. A hollókői falukép a népi építészet legszebb együttese, a tokaji borvidéken pedig a világ talán leghíresebb desszertbora, a tokaji aszú terem. A különleges klimatikus adottságok és a vulkanikus talaj mellett a speciális borkészítési eljárás a titka. Három nemzeti parkunkat szintén a világörökségek között jegyzik. A hortobá175
