Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Solymosi Jánosné: 75 éves a Bélyegmúzeum

Madarász Gyula (1900-1981): A klasszikus magyar bélyegek kiemelkedő tudású kutatója, szakíró, maga is komoly gyűjtő volt. A gróf Dessewffy Miklós által megkezdett kutatások szintézise mellett több magyar bélyegkatalógus szerkesztője, A magyar bélyegek monográfiája III. kötetének társszerzője a Bélyegmúzeumért életében is sokat tett. Evekig oktatta a múzeum munkatársait, kiállítási tablók őrzik keze munkájának nyomait. Az 1874—1881. évi színes számú krajcárosok vésetjavításainak gyűjteménye ma a Bélyegmúzeum anyagának becses gyűjteményrészét képezi.

Julian G. Clive (1909-1993): Az erdélyi Hátszegről elszármazott világhírű bélyegkereskedő Angliában lelt új hazára a II. világháború előtt. A magyar bélyegek külföldi népszerűsítésében vállalt szerepet évtizedeken át, üzleti tevékenységébe építve. Néhány hónappal halála előtt hozta létre a Julian G. Clive Bélyegmúzeumi Gyűjteménygyarapítási Alapítványt. Az alapítványon keresztül azóta több jelentős adománnyal gyarapodott múzeumunk.

Elaine Arundel (1922-): Az angliai Birminghamben élő hölgy filatelista férje halála után kezdett foglalkozni a bélyegekkel. Néhány évig ismerkedett ezzel a számára új világgal, s megtalálta azt a speciális témát, amelyet azután szinte a tökéletességig fejlesztett. Az 1945-1946. évi magyar inflációs időszak postai díjszabásainak történetét gyűjtötte és dolgozta fel. 1995-ben ünnepélyes keretek közt adta át a Bélyegmúzeumunknak - a Clive Alapítvány közreműködésével - a rendkívüli értékű és teljességű kollekcióját, amelyen keresztül a nagyközönség számára is láthatóvá válik a postatörténet e különleges korszaka.

Surányi László (1915-1997): A pedagógusból diplomatává lett filatelista kora ifjúsága idején kötelezte el magát a bélyegek mellett. A magyar bélyegkiadások történetének egyik legalaposabb ismerője több témát is gyűjtött kutatói szenvedéllyel. Szakíróként, szerkesztőként számos filatéliai kézikönyv megszületésében játszott döntő szerepet. Legnagyobb eredményének a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság létrehozását tekintette. Kiállítási anyagaival számos hazai és nemzetközi díjat nyert. Végakaratának megfelelően a kiemelkedő filatéliai értéket képviselő magyar hírlap- és hírlapilleték-bélyeg gyűjteményét családja a Clive Alapítványon keresztül a Bélyegmúzeumnak adta át.

Debreczeni Zsolt (1928-2005): Ajogász, majd banktisztviselői pályát befutott, mindenki által szeretett filatelista a humanizmus megtestesítője volt. Gyerekkori találkozása a bélyegekkel életre szóló iránymutatást adott. Motívumgyűjtései sorából kiemelkedik a bélyegnapok, a bélyegkiállítások története, a karácsonyi festménybélyegek, a Jézus élete a képzőművészetben, valamint a Magyarország bélyegei 1919 és 1944 között. A Filatéliai Újságírók Nemzetközi Szövetségének is tagja volt. 1973 óta Svájcban élt, s német nyelv- területen számos filatelista szervezet munkájába bekapcsolódott. Az Országos és nemzetközi bélyegkiállítások című gyűjteményét a Clive Alapítványon keresztül 2000-ben ajándékozta a Bélyegmúzeumnak.

Jan Palmans (1919-2001): A belga filatelista figyelme az ötvenes években fordult a klasszikus magyar bélyegek felé, s ez a vonzalom haláláig meghatározó maradt. Megtalálta azt a témát, amely életre szóló gyűjtési és tudományos mélységű kutatási célt adott számára az 1871-es kő- és réznyomatos, illetve az 1874-es színes számú krajcárosok fo- gazási sajátosságainak feltárásában. Több rangos nemzetközi kiállításon is díjakat nyert a teljességig kidolgozott gyűjteményével. Élete alkonyán, 2000-ben adományozta a Bé165