Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció

A csekküzleti osztály egyik terme

szolgálnak tartó- és szemet gyönyörködtető szerepet. A lépcsőfordulókban a sorozatgyártású vasrácsokat vaskandeláberek törik meg, amelyek a lámpákkal együtt bimbós növényformát képeznek. A főlépcsőház különös harmóniát sugall, elemei összhangban állnak egymással. A márványkorlát kígyóvonalat, más megközelítésben hullámzó vízvonalat követ, a végtelenség, az örök mozgás szimbólumát. Az ablakok az egész épületben csak ritkán a megszokott téglalap alakúak, hajlított, hullámos vagy kör, félkör alakúak nemcsak a homlokzaton, hanem az udvarra néző falakon is. A takarékosságra utaló méhek is visszatérnek az épületen kívül és belül egyaránt: a pénztárteremben, a lépcsőházban és a belső udvar vasoszlop fejein. A díszítések mind-mind szimbólumok.

A tanácsterem mennyezetét, falát, ajtónyílásait gazdagon díszítették csakúgy, mint berendezését, csillárait, amelyek stílusban a pénztárterem berendezésével harmonizáltak. A szobákat szerény, a magyar népművészetből kölcsönzött növénymotívumokkal ellátott, pasztell árnyalatú festés díszítette. A tanácsterem díszítése volt gazdagabb a meghökkentő, piros-bordó színek dominanciájával. A faldíszítések virágmotívumai ismétlődnek az udvarra néző kovácsoltvasrácsokon, a maratott üvegablakokon. Figyelemre méltó az összhang a tervező és a kivitelező iparosok, művészek között. Zsolnay Vilmoson és a mozaikokat és a maratott üvegablakokat megformáló Róth Miksán kívül a pénztár üvegkupoláját alkotó Waltherr Gidát, a főbejárat rácsbetéteit, az udvari homlokzat azóta eltűnt mellvédrácsait, a függőfolyosók, a pénztárcsarnok oromfalának, a loggia és az erkély rácsait alkotó Alpár Edét, a fafaragások és bútorok mesterét, Thék Endrét kell kiemelni.

123