Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Hajdú József: A Postamúzeum fotótára az Interneten
szkennelés augusztus végén indult, amikor átadtunk 66 fotóalbumot, amelyek nagyjából 2000 db fényképet tartalmaztak. A fényképeket szkennelték; az előszó, illetve az időnként meglehetősen hosszú képaláírások pedig Excel táblázatba kerültek. Mi a korábban általunk digitalizált képeknél a kép megnevezését a képfájl elnevezésében rögzítettük, ez azonban - bár elsőre egyszerűbbnek tűnt, mint a külön Excel tábla - nagyon sok problémát okozott a későbbiek során. A digitalizált képeket egységesen kb. 10 MB méretben, tömörítés nélküli tiff képformátumban kértük. Ez a fájlméret lehetővé teszi, hogy például nyomdai felhasználás esetén kb. 13x18 cm-es nagyon jó nyomat készülhessen belőle. Természetesen az eredeti kép minősége döntő hatással van a végeredményre. Az Interneten való megjelenéshez ennek a digitális képméretnek a töredéke is elegendő, mégis úgy gondoltuk, hogy ha már egyszer kézbe vettük a képeket, olyan digitalizált állományunk legyen, amely a fenti nyomdai, kiállítási stb. kívánalmaknak megfelel. Nagyon sok kép esetén nincs is értelme ennél nagyobb képmérettel foglalkozni, hiszen a rajta lévő információ mennyisége ezt nem indokolja. Ez elsősorban rosszabb minőségű vagy nagyon kis méretű eredetik esetén igaz. A digitalizált képméret meghatározásán túl még egy fontos, eldöntendő kérdés volt: milyen mértékű változtatás - jelen esetben a képminőség javítása - célszerű vagy indokolt a digitalizált állományon. Mint ahogyan például a könyvben való szebb megjelenéshez is előkészítik, optimalizálják a képeket a végtermék tulajdonságainak figyelembevételével, úgy itt is szükség volt minimális korrekciókra, ezek azonban döntően nem befolyásolták a kép karakterét. A digitalizált anyagot az esetleges változtatások miatt újraírható DVD lemezeken kaptuk meg, majd kb. 1 év elteltével azokat átmásoltam hosszabb élettartamú, egyszer írható lemezekre. Október folyamán az albumok után a szóló papírképeket digitalizálták, majd novemberben a vegyes hordozójú anyagokat a pótlásokkal együtt. Már a feldolgozás elejétől tervezgettük a honlapunkra majdan felkerülő virtuális tárlatok megjelenítését, illetve más múzeumok, gyűjtemények hasonló profilú, már működő rendszereivel ismerkedtünk. Ezek alapján alakult ki a fotótárnak az a rendszere, amely végül megvalósult. A fotó előbb egy, a gyors tájékozódást segítő kis képen tűnik fel, majd rákattintva a mintegy fél képernyő nagyságú normál nézet látható az adatokkal együtt. Innen még lehetőség van tovább nagyítani a képet teljes képernyő méretűre a részletek tanulmányozása érdekében. Ezt a háromlépcsős megjelenítést használja többek között a Magyar Fotográfiai Múzeum is, amelynek honlapja a mintegy 15 000 db fotóval mintául szolgált számunkra. Akkor, 2003 tavaszán nem nagyon voltak magyar múzeumok, amelyeknek fényképgyűjteménye Interneten elérhető lett volna. A kevés kivétel közé tartozik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, amelynek éppen akkor volt egy virtuális tárlata A harmincas évek a FSzEK Budapest Gyűjteményében címmel. A helyzet azonban mára sokat változott, éppen az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatai révén. A rendszert működtető programot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara Információ- és Tudásmenedzsment Tanszékének munkatársai készítették. Ugyanez a program működteti a Telefónia Múzeum virtuális tárlatát is, amely A lármafától a világhálóig címet viseli. 91
