Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Makkai Várkonyi Ildikó–Kozmáné Grünwald Éva: Pécs 1. számú postahivatal múzeumi kiállításai
tintatartóval, az egykarú levélmérleg az előfutárlevéllel, a petróleumlámpa, a betétszámos bélyegzőkészlet és a vésett réz pecsétnyomó. A bal sarokban lévő fadobogón már a közelmúlt, a 20. század második felének kezelési kisgépeiből állítottunk ki néhányat: Secap levélbélyegző gép, De la Rue bankjegyszámláló, Urania írógép, Odhner szalagos összeadó gép és bélyegárusító automata. Kiállításunk értékét a ma már kuriózumnak számító működőképes csőposta-berendezés2 is emeli, amit a pécsi igazgatóság munkatársaival az egyik pécsi postahivatalban gyűjtöttünk, s amelyet a Postamúzeum a kiállítás alkalmából a Magyar Posta Rt. Járműtelepén restauráltatott. Összeállításunkban külön emlékeztünk meg Opris Péterről, a helyi postaigazgatóság első vezetőjéről, akire méltán lehetnek büszkék a pécsi polgárok. Célunk hűséges és áldozatos életének bemutatása volt; nem véletlen tehát, hogy a bejárattal szemben, a terem közepén helyeztük el a róla készült fotó bekeretezett másolatát és munkásságának rövid ismertetését egy postatiszti egyenruhát viselő bábu társaságában. Érdekes színfoltja a kiállításnak a zászlószegekkel gazdagon díszített zászlótartó rúd a hozzá tartozó, az egykori Magyar Postaaltisztek Országos Egyesületének3 korabeli, mindkét oldalán gazdagon hímzett zászlajával. A kiállított nyolc darab címertábla - eredeti és hiteles műtárgymásolat - képi és szöveges ábrázolásai a magyar posta arculatváltozását egészen napjainkig tükrözik. A bejáratnál elhelyezett üveges vitrinekben az utóbbi 100 esztendő levél-, csomag-, utalvány-, távirat- és távbeszélő-forgalmának alakulását, változását mutatjuk be postatörténeti tárgyak, dokumentumok és statisztikai adatokat tartalmazó grafikonok segítségével. 2 Csőpostát olyan hivatalban használtak, ahol a felvett táviratokat az emeleti gépekhez kellett továbbítani. A küldeményt egy henger alakú fémtokba, a futárba helyezték, amit légsűrítéssel, illetve légritkítással a szelep- rendszerrel ellátott csővezetékben továbbítottak. Az első csőpostát 1857-ben egy londoni távírdában helyezték üzembe a belső hivatali munka gyorsítása céljából. Magyarországon a postahivatalok az 1890-es évektől használtak kisebb méretű csőpostákat. 3 A Magyar Postaaltisztek Országos Egyesülete az 1890-es évek elején alakult. Célja elsősorban a jótékonykodás, egymás segítése és gyűjtések szervezése volt. A társaságot az 1895-ös nagy postás sztrájk kovácsolta igazi egyesületté. Megmozdulásukkal elérték, hogy a posta vezetősége módosításokat hajtson végre a fizetésemelést, a bánásmódot és a szolgálati időt illetően. Az egyesületnek külön üdülőtelepe, dalárdája, könyvtára volt. Adakozásokat, segélyezéseket, ünnepélyeket, postásbálokat szerveztek. Az elhunyt egyesületi tagok temetéséhez és az özvegyek, árvák megsegítéséhez anyagilag is hozzájárultak. A temetésekre, ünnepélyes alkalmakra rendszerint az egyesület képviselői az egyesületi dalárdával és zászlóval vonultak ki. Az egyesület vidéki szakosztályainak külön zászlójuk volt, amelyek felavatása ünnepélyes keretek között zajlott. Azt az egyesületi zászlót, amelynek hiteles másolata a kiállításban megtekinthető, Besztercei György 1988-ban ünnepi keretek között ajándékozta a Szekszárdi Nyugdíjas Klubnak. 87 Opris Péter
