Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Makkai Várkonyi Ildikó: Postatörténeti kiállítás Kőszegen
Makkai Várkonyi Ildikó Postatörténeti kiállítás Kőszegen Kőszegen 2004. április 24-én - a „ Szőlő Jövésnek Könyve ” hagyományápoló programsorozat1 jeles eseményeként - megnyílt a Postamúzeum 12. filiáléja, a kőszegi Postamúzeum. A Rajnis u. 3. szám alatti befogadó műemléképület tulajdonosa, Hatvani Szabó János 2003 őszén kereste meg a Postamúzeumot, s az épület földszinti helyiségeit egy állandó postatörténeti kiállítás céljaira ajánlotta fel. Az ötletet az adta, hogy a több száz éves gazdag múltra visszatekintő ház egykori tulajdonosa néhai Gerhauser Sámuel postamester volt. A megviselt állagú ingatlant jelenlegi tulajdonosa a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően igényesen felújíttatta, s a különleges atmoszférájú termek így válhattak a Postamúzeum kiállításának méltó helyszínévé. A megnyitó mindnyájunk számára különleges esemény volt, hiszen a múzeumépítés procedúrája korántsem volt zökkenőmentes. A program a szigorú szakhatósági követelmények miatt többször is lekerült a napirendről, töretlen elszántságunkat végül mégis siker koronázta. A kőszegi Postamúzeum kiállításának tervét Kovács Gergelyné múzeumigazgató, forgatókönyvét jelen sorok írója készítette, kivitelezését Kozmáné Grünwald Éva kiállítás-rendező végezte. Kiállításunk vezérfonalául az utazás és a postaszállítás történetének bemutatását választottuk, minthogy Kőszeg egykori szabad királyi város mentén a koraújkortól kezdve fontos közlekedési útvonal haladt, s ennek jelentősége a későbbi századokban tovább növekedett. Már a törökellenes végvári harcok idején kialakult postavonal is érintette Kőszeget, s a városban feltehetően lóváltó-állomás is működött. A boltíves kapualjból nyíló első terem korhű tárgyai a 15-18. század szállítás- és utazástörténetének állítanak emléket, s egyúttal a korabeli európai postautat is megjelenítik. A látogatót Kőszeg metszetének felnagyított, az egész falat betöltő impozáns látványa fogadja, amelynek szépségét a terem sötét tónusú, indadíszítésű mennyezete is emeli. Az előtérben egy Güns feliratú, útirányt jelző tábla, valamint egy korhű császári postakocsis egyenruhába öltöztetett bábu áll háromszögletű kalappal, vállán bőrtáskával s az elmaradhatatlan postakürttel. Az egyenruha-rekonstrukciót a Postamúzeum gyűjteményében lévő, T. 12-90.14.1-2. leltári számú eredeti egyenruha alapján megrendelésünkre Bálái Péter Pálné készíttette a filmgyár jelmezkészítő műhelyében. A császári postakocsis a 19. 1 A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában már 1755-ben 45 hold szőlős volt. Kétségtelen, hogy ez idő tájt szegénynek és gazdagnak, egyénnek és közösségnek a fejlett céhes ipari és kereskedelmi tevékenység mellett a borászat is fontos, ha nem a legfontosabb bevételi forrása volt. A Szőlő Jövésének Könyvét 1740-ben fektették fel, amire nem csak a bortermés gazdasági fontossága, hanem a sajátos embersors, a szőlő és a bor kapcsolata késztette a várost. A művelődéstörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű könyv születésének, folyamatos vezetésének célja már az első lap soraiból kitűnik. Nem véletlenül esett tehát egybe évszázadokon át - Szent György napon - a szőlőhajtások bemutatása a bíróválasztás fontos eseményével. Ma a többnapos eseménysorozat alatt a gazdák bor utakat szerveznek pincéikhez a hegyekbe, s a szakcsoport a kőszegi borok kóstolójára invitálja az érdeklődőket. Szakmai előadások hangzanak el a szőlészet teendőiről, s a programokat kulturális események, komolyzenei koncertek, fúvószenekari hangversenyek színesítik. 80
