Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Dósa György: A lakihegyi antifading antennarendszer

tosságát és eredményességét mutatja, hogy a négyhónapos munka probléma- és baleset- mentesen folyt le. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a lakihegyi szivarantenna üzembe helye­zése után Amerikában még négy darab Blow-Knox típusú toronyszerkezet készült, ame­lyek közül a legmagasabb 267 méterrel a Nashville-i volt. A harmincas években épült bécsi 130 m magas antennatornyok is ugyanilyen kialakításban készültek, de nem ebbe a kategóriába tartoztak, mivel negyedhullámúak voltak. Az antennarendszer teljes vasszerkezetének és alkatrészeinek gyártása és szerelése ki­váló magyar mérnökök irányításával és vezetésével a magyar ipar eredménye, csak a két darab talpszigetelőt és a tartókötelekbe beszerelt 40 db speciális porcelánszigetelőt sze­rezték be az amerikai Lapp-gyártól. Az antennatorony szerelésével egy időben a 120 kW-os adóberendezés is elkészült, és így 1933. november 8-án az új antennarendszerrel megkezdődhettek a kísérleti, illetve próbasugárzások. A kísérleti adások közben az antennarendszerre vonatkozó impedancia­mérések is megtörténtek. E mérések igen jelentősek voltak, mivel ilyen magas sugárzó­rendszer még nem került üzembe, így az antennajellemzők - villamos tulajdonságok, bemeneti impedancia stb. - előzetesen csak elméleti számításokkal voltak megállapítha­tók. E méréseknek tehát tudományos jelentőségük is volt. A kitolható felső pólus magas­ságának beállítása is az impedancia-mérések alapján történt. A teljes toronyszerkezeten a 300 és 970 kHz közötti frekvenciatartományban végeztek impedancia-méréseket. Az üzemi frekvencián a tápponti impedancia-érték tehát a mérések alapján Zt.p=270-j 150 ohm ér­tékre adódott. Ugyancsak megtörténtek a közeli érmérések és a fandingviszonyok alakulásának mérése is. A közeli térmérés annak érdekében történt, hogy az új sugárzó 1 kW-ra vonatkoztatott villamos nyomatéka milyen mértékben növekedett meg a magas T-antennához képest. A mérések alapján ED/a/Hp = 422 eredményt adott, tehát a kilowattonkénti nyomaték az elméleti 410 értéket elérte, és a mérések jól egyeztek az előzetes elméleti számítások­kal. A fadingviszonyokra a beérkező le­velekből és megfigyelésekből megálla­pítható volt, hogy a fadinghatár jelentő­sen kitolódott, a fadingmentes terület az új antennával kb. kétszeresre növekedett. Külön meg kell emlékezni dr. Barta József főmérnökről, aki a nagy torony köteleinek számítására a tervezéshez egy új - a kötél rugalmas nyúlását is fi­gyelembe vevő - általános elméletet dolgozott ki, és ennek alapján történt a kikötőkötelek tervezése, gyártása. A 314 méteres antennával a várható jó eredmények teljes mértékben megva­lósultak, és így egyrészt igazolódott, hogy ez az antennatípus kiváló tulajdon­ságokkal rendelkezik, másrészt egyér­A 300 és 970 kHz közötti frekvenciatartományban végzett impedancia-mérés eredményei 78

Next

/
Thumbnails
Contents