Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
Tájképi, természeti örökségünk A dörögdi medence vagy más néven Szent-Imár medence eddig nem létezett földrajzi név. Néhány éve vált fogalommá; a sorsbéli azonosság tudata és az együtt cselekvésre való törekvés hozta létre. Mindenki, aki itt él, ide betér, érzi, hogy ez a kis vízgyűjtő egységes táj. Egyszerre medence és völgy, határ- terület és kapocs a Balaton-felvidék és a Bakony között. Több száz év krónikája van a táj képébe összesűrítve, amelyet őseink hagytak ránk örökül. S ugyanez a kép ad számot arról, hogyan élünk ma ezen a vidéken. Rajtunk áll, hogy az ősök kincsét hogyan mentjük át a jövőbe, az utánunk következő nemzedékek számára. Víz nélkül nincs élet. Úgy járja át a tájat, ahogy testünket a vér. Az itt lakókban elevenen él a medence vizekben való gazdagsága. A patakok, sédek bő vizeiről, malmokat hajtó erejéről, a hegyi tavak varázslatos hangulatáról szinte minden idevalósi ember tud mesélni. A földfelszín alatti karsztvizek jótékony varázsa egyszer csak megtört. A medence vizekben gazdag történetének szomorú vége szakadt. A közelmúlt mélyművelésű bányászata, az erőteljes fakitermelés és az aszályos évek egybeesése okozta a vizek eltűnését. A kis táj földtani szempontból is átment. A medencét körülölelő vulkanikus hegyek bazaltjai lépten-nyomon mészkő és dolomitkőzettel találkoznak. A változatos domborzat és talajféleségek sokféle növény életfeltételeit biztosítják. Az állatvilág is hasonlóan gazdag. Az erdők, rétek, legelők, mezsgyék, patakpartok, tavak állatfajok ezreinek jelentenek életteret. Taliándörögd a medence belsejében rejtőzik. Ma zsákfalu, de szerkezete árulkodik múltbéli szerepéről, amikor még a Tapolcára vezető vásári utak egyik találkozási pontja volt. Északra délfelé lefutó utak mentén a Röhe-víz feletti területre és a Tik hegy keleti lábára települt mai formájában. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Imár hegy és környéke, másik nevén csörgei domb a medence közepén emelkedik. Nevét a középkori Szent- Imár településről kapta, amely valahol itt tűnt el a történelem viharában, álomszerű emlékét örökítve ránk. A hegyet mészkő és dolomit alkotja. A keleti oldalán régebben erőteljes bányakitermelés folyt. Mára a tájseb begyógyulóban van. A lágyszárú növények, sőt a cserjék és fák, néhol vadgyümölcsfák is birtokukba vették a területet, példázva a természet óriási önmegújuló erejét. A hegy meszes talaján, 68
