Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Kovács Gergelyné: Világörökség, nehéz örökség, peres örökség

B. / Az előző ponttal összhangban a Terézvárosi Önkormányzat akkor járt volna el a

jó gazda gondosságával, ha az eladás tárgyában nyilvános versenytárgyalást hirdet, s a legmagasabb árat kínáló szereplővel köt szerződést. Ez elmaradt (F8). Az elidegenítést előkészítő anyag suta módon e tárgykörben arra hivatkozik, hogy a versenytárgyalás mellőzésére a 25/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelet 14. §. (2) bekezdés jogalapot nyújt, ez nincs így, a rendelet most megjelölt paragrafusa egészen másról szól. (F/9) A rendelet 16. §-a alapján tárgyi ügyben a versenyeztetés mellőzése törvénysértő volt!

C. / A II. rendű alperes csalárd módon megtévesztette a képviselő testületet, midőn

már régóta létező, komoly referenciákkal rendelkező cégként mutatkozott be, a vételi ajánlat 2004-06-07-ei megtételekor, holott a Kft. létesítő okiratát csak 2004-06-04-én írták alá az alapítók. (E szerződést egyébként később a Fővárosi Bíróság érvénytelennek nyilvánította.) Az „A3 Kft." a cégjog előírásai szerint köteles lett volna feltüntetni a cégnévben a „bejegyzés alatt" toldatot. Ennek elhagyása a részükről jogellenes volt.

D. / A II. rendű alperes 2004-06-07-el vételi ajánlatában (F/3) múlt időben beszél a

cég Budapest, VI. kerület, Andrássy út 20., II. emelet 4. szám alatti ingatlanán fennálló opciós jogáról. Ez is kirívó törvénysértés! Ugyanis a magyar cégjog szerint az előtársaság csak attól az időponttól szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, amikor a cég létesítő okiratát az illetékes Cégbírósághoz benyújtották. Ez az időpont esetünkben 2004-06-08. Az opciós jogra vonatkozó tényelőadás tehát enyhén szólva aggályos. Különös tekintettel arra, hogy később a cégbíróság a 2004-06-04-ei létesítő okiratot érvénytelennek nyilvánította, s annak korrekciójára csak 2004 -06-30-án került sor.

E. / Durván sérti a meghozott döntés az Állami Vagyonátadó Bizottság

VI-10/1994/VÁB-B számú határozatát (F/5.), mely kötelezően írta elő a mindenkori tulajdonos számára az épületben lévő múzeumi funkció megőrzését, fenntartását. Ehhez képest a képviseli testület elé került anyag nyíltan felvállalja a Palota üzletí célú hasznosítását, s ezzel összhangban rögzíti, mindegyik bentlakó - így a Postamúzeum Is - 2008-12-31-éig ki lesz költöztetve az épületből. Az adásvételi szerződés egy szót sem szentel az épületben lévő funkció kötelező megőrzéséről, jól lehet ez a lényege az Állami Vagyonátadó Bizottság többször is idézett határozatának. Sőt! Ezt a megőrzést még az Ingatlan elidegenítéséről szóló önkormányzati előterjesztés is tartalmazza.

F. / Az eltelt harminckét év során az Alapítvány és jogelődei (az alapítvány székhelye

szintén a Palotában van) - mai értéken számítva - mintegy 500 millió forint értéknövelő beruházást eszközölt vagy eszközöltetett az épületben. Ennek pontos kiszámítása folyamatban van. Az épülettel tartósan egyesített műalkotások egy részének tulajdonjoga az Alapítványt, s nem a Terézvárosi Önkormányzatot illetik meg. így tehát egy sajátos „kvázi közös tulajdon" alakult ki, s emiatt törvénytelen volt, hogy az Önkormányzat az Alapítvány tudta nélkül és megkerülésével idegenítette el az épületet. (F/10.)

309