Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Jakab László–Cserti Viktor: Szabványosított fadobozos telefonok a magyar telefónia hőskorából, avagy megszépülnek egy raktár kincsei
Jakab László - Cserti Viktor Szabványosított fadobozos telefonok a magyar telefónia hőskorából, avagy megszépülnek egy raktár kincsei A Puskás-féle első telefonközpont 1881-es bevezetésekor az előfizetőknél még amerikai eredetű távbeszélő-készülékeket szereltek fel, később más külföldi típusok is megjelentek. A kezdeti időszakban a hazai vállalkozások tevékenysége csupán az importált alkatrészekből történő készülék-összeszerelésre szorítkozott. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter korán felismerte a telefon jelentőségét, és már 1887-ben mérnöki pályázatot hirdetett a műszaki erők hiányának pótlására a posta keretein belül. Ahazai ipar támogatására Kolossváry Endre postafőmémök 1889-ben olyan javaslatot terjesztett elő, amelyben már hazai iparosoktól kértek ajánlatot távbeszélőberendezések gyártására. A felhívásra többek között Egger és Társa, özv. Weimer Vilmosné, Teirich és Leopolder, Fischer Sándor és Neuhold János cége is jelentkezett. A későbbiekben ezekből a cégekből alakultak ki a ma is ismert távközlési vállalatok. Egger Bemáth mechanikai műhelyében először távíró-, majd távbeszélő-berendezéseket gyártott. Megszerezte a Berliner mikrofon kizárólagos gyártási engedélyét, ezzel biztos alapot teremtve magának a hazai piacon. 1897-ben az Egger és Társa cég átalakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársasággá, majd a gyár telefon-, távírda- és rádióosztálya Standard Villamossági Rt. néven önálló részvénytársaság lett. A Deckert & Homolka céget 1872-ben Bécsben alapították, műszerész műhelyük távíró-berendezések gyártásával és szerelésével foglalkozott. Amikor a Deckert & Homolka cég megvette özv. Weimemé üzemét, ettől kezdve a postának is szállított. 1911-ben az LM Ericsson vásárolta fel a céget, ezzel megjelent hazánkban az Ericsson. Teirich és Leopolder cégéből alakult a Helios elnevezésű mechanikai és elektrotechnikai ipari rt. A Neuhold János által 1876-ban alapított gyárból a későbbiekben alakult ki a Telefongyár Rt., amelynek fő megrendelője kezdetben a vasút volt, s amely az idők folyamán a távbeszélő-technika meghatározó hazai szállítójává vált. A fenti rövid történeti áttekintés alapján talán érthetővé válik az, hogy miért kezdtünk hozzá éppen a képeken látható Berliner-féle Helios gyártású és a Deckert-Homolka-féle fadobozos távbeszélő-készülékek felújításához. Ezek a múzeum raktárában lévő kincsek, amelyek az első hazai szabványosított típusok voltak, éppen a fenti nagy múltú hazai gyártók termékei. Az alábbiakban a két legrégebben szabványosított, a Berliner-, illetve a Deckert- Homolka-féle készülék restaurálásáról számolunk be. Hazánkban1 a magyar posta mérnökei 1896-ban alkották meg az első állami szabványú távbeszélő-készüléket, melynek legfőbb újítása az ún. Berliner-féle szemcsés szén- mikrofon volt. Ugyancsak a szabványosítással függött össze a hallgató alakjának meg1 A történeti Magyarországról lévén szó, ezeket a készülékeket a szomszédos országok gyűjteményeiben, telefonkártyáin is megtalálhatjuk. 235
