Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Dr. Garami Erika: Postai pénzkezelés két 19. századi dokumentum tükrében
A forgalomképtelen, használt államjegyek kezelése, szállítása is a posta feladata volt: 1 és 5 forintosokat átlyukasztva, csomagolva kellett továbbítani. Az esetleges hiányért 5 hónapig a postapénztár felelt. Mivel a posta az udvari kamara irányítása alatt állt, 1855 előtt a postahivatalok pénztárát más kamarák, a harmincad- és sóhivatalok főnökei rovancsolták. A pénz kezelőjének felelőssége gyakran adhatott vitára okot. Vélhetően a reklamációk hatására születtek az erre vonatkozó rendelkezések. Postakocsik kifosztása A postarablások akkor szaporodtak el, amikor kiderült, hogy a levelek egy része pénzt is tartalmaz. Különösen veszélyes útvonalaknak bizonyultak azok a helyek, ahol delizsánsz nem közlekedett, például Erdély déli részén, különösen az 1784-es Horia és Clo§ca vezette parasztfelkelés után, amikor delizsánsz útvonal nem lévén, a pénzküldeményeket az ajánlott levelek tartalmazták.23 A postaházak őrizetére gyakran katonai őrséget biztosítottak. Pénzt a későbbiekben is próbáltak az emberek olcsóbban küldeni. Például a pénzt, értékpapírt tartalmazó borítékokat a levélszekrénybe dobták. Ezeket, ha olvasható volt a feladó neve, címe, felbontatlanul vissza kellett juttatni.24 Ellenkező esetben a díj megfizetése a címzett kötelessége volt. Szabályosan pénzeslevél módjára kellett lezárni, és azt kocsipostára feladni még az 1870-es években is. A postakocsi-rablások közül meglepően magas azoknak az eseteknek a száma, amikor a környékbelieknél25 találták meg az elrabolt pénzt, értékeket, de előfordult az is, hogy maguk a megbízottak, a személyzet fosztotta ki a járatokat. A pénztartalmú levelek kifosztójá- nak feljelentőjét száz arany illette, azonban a fosztogatásokat ezzel nem lehetett megállítani. Kölcsönhatások A 19. század első felében az ipar és a kereskedelem fejlődése igényelte a kommunikációs szolgáltatások fejlesztését. A postai szolgáltatások egyre fontosabb szerepet játszottak az élet szinte minden területén. Ez a folyamat a század második felében felerősödött. Hangsú- lyozottabb szerepet kaptak a több országot érintő szerződések, megállapodások. A kétoldalú szerződések mellett nemzetközi megállapodások és szervezetek születtek. A postai szolgáltatások egyik és egyre nagyobb szerephez jutó ága lett a pénzkezelés, pénzküldés és pénzszállítás. Magánemberek, kereskedők, intézmények, hatóságok egyaránt igénybe vették ezt a szolgáltatást. A készpénz küldésének, kezelésének veszélyessége, nehézkessége, lassúsága következtében a pénzkezelésnek egy alapjaiban más módja iránti igény jelentkezett: a készpénzkímélő módok továbbfejlesztése és azok szélesebb körű elterjesztése iránti igény. Ennek a témának a részletesebb kifejtése a 19. század második felének történetéhez tartozik. 23 Többek között ezek hatására tiltották meg 1786-ban az értékek küldését ajánlott levelekben, aminek értelmében elvesztés esetén kártalanítás nem járt. 24 Postai Rendeletek Tára 1874. Budapest, 1874, Athenaeum. 90. p. 25 Viszonylag szerencsés kimenetelűnek mondható eset, amikor a postakocsis és a postalegény az út mentén egy kosárban szépen elhelyezett sonkát, friss kenyeret, demizson bort talált. Meglakmároztak belőle, majd felébredve csak a kifosztott postakocsit találták maguk körül, merthogy a borban altató volt. 234
