Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Szabó Attila: A Császári és Királyi Postakocsi Főigazgatóság Postamúzeumban őrzött iratai a katonai megtorlás időszakából
között, minden nap délután 6-kor indult a járat Szolnokról, az ellenkező irányból érkező küldeményeket délután 1-kor szállították vasúton tovább Szolnokról Pestre. Debrecenből Kolozsvárra a levélpostának hetente négyszer, szigorúan 2 órával a pesti posta beérkezése után el kellett indulnia. A malleposta hetente csak egyszer járt Szolnokról, minden vasárnap délután 6-kor, Debrecenből Szolnokra csütörtökönként reggel 6-kor. A kalauzok fizették a postalegényeket. A legények járandósága lovanként és érintett postaállomásonként 9 krajcárra rúgott. A három mallepostán szállítható személyeknek mérföldenként 26 krajcárt kellett viteldíjként kiegyenlíteniük. A helyfoglalás Pesten vagy Kolozsváron történt, szabad helyek betöltésére utasokat Szolnokon, Debrecenben és Nagyváradon vehetett fel a kocsi. A forradalom alatt megromlott útviszonyok miatt átmenetileg az állomások közötti utat a kocsi 2 óra alatt tehette meg. Ebédidőre 1 órát, reggelire és vacsorása félórát, egyéb állomásokon negyedóra állásidőt számolhattak el a kalauzok. A vasúti szállításhoz kijelölt 2 postakalauz személyére vonatkozóan maradtak fenn információk. Az egyikőjük, Molnár József (Joseph Molnár) tehetősebb anyagi háttérrel a munkakör ellátásához szükséges pénzletétet könnyedén teljesítette, már 2 éve állt postai alkalmazásban, tapasztalatokkal rendelkezett a katonai postakocsiknál és a postakocsi fel- és lerakó állomásokon. A másik alkalmazottról, Deplak Józsefről (Joseph Deplak) biztos ismeretünk csupán annyi, hogy a budai főigazgatóságnál 1849 nyarán levélkézbesítőként foglalkoztatták. 224