Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Halász Alexandra: A Bélyegmúzeum tárgyi és dokumentációs gyűjteményei
Az okmánytár több mint harmincezer lapnyi iratállománya érdekes okiratokat rejt. Ezek közül a Bélyegmúzeum tárgyi gyűjteményeire számos alkalmi bélyegző megrendelés, illetve nyomóeszköz-leadási rendelkezés vonatkozik, mint amilyen a 255267/1943. számú irat: „ Czakó Öméltósága annak idején közölte, hogy az állampénztárban postai értékcikkek és bélyegek előállításához használt nyomóeszközök és egyéb tárgyak vannak, amelyeket múzeumi célra meg kellene szerezni. Az állampénztárban őrzött postai vonatkozású tárgyak a következők: ... Pengő-jilléres bélyeg felülnyomásához fénykép 11 rajzképpel, film, diapozitív, filmnegatív, ólomvéset (félig kész), tömöntvény, eredeti mély galván lemez, ólomvéset. ...A múlthoz hasonlóan a múzeumi célokra alkalmasnak látszó tárgyaknak a m. kir. posta bélyegmúzeuma részére való átadására a m. kir. állami nyomdát átiratban kérjük fel. ... A m. kir. posta bélyegmúzeuma részére a m. kir. állami nyomda által készített kimutatásokban megjelölt tárgyak megküldését kérjük. ” A vízjelnyomó-hengerek - francia eredetű szóval eguttőrök - megőrzése nagy méretük miatt régen is igen sok gondot okozott. Ráadásul egyéb veszély is fenyegette azokat, amiről a Magyar Állami Nyomda igazgatóságán kelt, 3269-3273/1935. számú irat részlete tájékoztat: „A régi, állam tulajdonát képező egutteuröket az állam kezeli, és azokat csak a kigyártás időtartama alatt lehet a gyárban megtalálni. Igen valószínű, hogy a nem ismétlődő és kevésbé jó állapotban lévő, erősen oxidált egutteuröket megsemmisítik. ” Ugyanebben az évben kelt iratban találhatjuk nyomát annak is, hogyan került három víz- jelnyomó-henger a Bélyegmúzeumba, akkor még ideiglenes elhelyezés céljával: „Az állami nyomától múzeumi célokra a szervezés alatt álló postamúzeum által átvett nyomóeszközök között 3 db vízjelnyomó henger is van. Ezek egyike az értékes nyomtatványok papírjának előállításánál volt használatos, míg 2 db a bélyegek előállításához készült papír gyártásához. Ezek az 1898 és 1909 évi vízjelek nyomóhengerei. E vízjelnyomó hengerek - alkalmasabb hely hiányában — a számvevőség irattárában (földszint 31.) nyertek ideiglenes elhelyezést. ... A hengerek elhelyezésükre szolgáló tartójuk nélkül - alkalmas szerelvény hiányában - nem állíthatók ki. Ezek a tartók pedig eléggé megviselt nagy ládák, úgyhogy azoknak az egyébként díszes bélyegmúzeumban való kiállítása hosszabb időre nem volna célszerű. Elegendő volna, ha - mondjuk - a két vízjelnyomó hengert folyó év február hónapjában állítanák ki ideiglenesen. Az egyiket a kezelő helyiség bejárata előtt levő fűtőtest előtt, a másikat pedig a terem közepét elfoglaló tárló végén lehetne ideiglenesen elhelyezni.... Az előadottak alapján tisztelettel engedélyt kérünk arra, hogy a két vízjelnyomó hengert átvehess ük, felszállíttathassuk, és folyó évi február hónapban közszemlére tehessük. ” Ezek az évek már a második világháború árnyékát vetítik előre. A 7225-7231/1944. számú jegyzőkönyv tanúsága szerint kilenc év múlva már nem a vízjelnyomó-hengerek elhelyezése a legfőbb gond: „Jegyzőkönyv. Felvétetett 1944. évi november hó 21-én a M. kir. Posta bélyegmúzeuma igen értékes anyagának a Magyar Nemzeti Bank veszprémi biztonsági létesítményében való elhelyezéséről. ...Az anyag megőrzése a létesítmény érme- páncéltermében történik oly módon, hogy a M. kir. Posta bélyegmúzeum ládái egymásra rakva helyeztetnek el, legfeljebb egy köbméternyi térséget elfoglalva. ... A M. kir. Posta bélyegmúzeuma képviseletében dr. Márfalvi Jenő átadja és a Magyar Nemzeti Bank képviseletében Flórián Gyula átveszi a M. kir. Posta bélyegmúzeuma tulajdonát képező 3 darab, wertheimzárral ellátott ládát, melyek egyenként 86 cm hosszúak, 55 cm szélesek és 215
