Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Angyal Erzsébet: Vejtey Ferenc, a Bélyegmúzeum könyvtárának mentora

magyar filatéliai irodalom eddigi legnagyobb vállalkozásához, az 1965 és 1981 között a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége által kiadott, A magyar bélyegek monográfiája című munka köteteihez. A tervezett munkának valószínűleg csak a szakirodalommal kapcsolatos része lett volna Vejtey feladata, akinek a nagy szintézis előmunkálataiban a Bélyegmúzeumban Czakó Elemér volt a partnere. Czakó 1945. évi elhalálozása után Vejtey szándékozta megalkotni a közös műnek tervezett monográfiát. A két szálon futó előkészítő munka 1943-ban kapcsolódott össze. Erről az alábbi feljegyzés tanúskodik.

„Mi alulírottak a bélyegmúzeum könyvtárában megegyezést létesítettünk arra nézve, hogy a Vejtey Ferenc O Méltósága által gyűjtött magyar vonatkozású bélyeg bibliográfiát egyesítjük a Czakó Elemér Ő Méltósága által gyűjtött magyar bélyegekre vonatkozó levéltári anyaggal. E célra Vejtey O Méltósága a bélyegmúzeum rendelkezésére bocsátja adományképpen összes eddigi anyagát, és ez év folyamán kiegészíti még lehetőség szerint teljes sorozattá. Czakó Elemér próbaképpen már egységbe foglalja az 1850. és az 1871- iki anyagot, hogy ennek alapján jelentés" legyen tehető a postavezérigazgatóságnak. Budapest, 1943. évi május hó 29-én. Czakó Elemér, Vejtey Ferenc, Dr. Merza Gyula - [olvashatatlan aláírás] Gaál Ferenc. ”

A szervezés, feldolgozás állapotában lévő könyvtár külső kutatókat még nem fogadott, a kölcsönzést pedig feltételezésem szerint eleve sem gondolták megengedhetőnek. Erre vonatkozóan semmiféle utalást nem találtam. Fentiekből azonban nyilvánvaló, hogy Czakó Elemér kivételezett helyzeténél fogva a múzeumi anyaggal otthon dolgozhatott. Erre utal két megmaradt átvételi elismervény is. Az 1942. október 21 -i 9 db szerzői névvel és címmel leírt könyvről szól. Amásik 1942. november 16-án kelt, és 67 db bélyegtörzslap, 6 db folyóiratszám átvétele mellett Kölbig Ferenc és dr. Szeőke Imre A magyar állam bélyegei című kéziratát tartalmazza. Sem a felsorolt folyóiratok, sem a kézirat ezt követően nem szerepeltek a könyvtári állományban, elképzelhető, hogy Czakó elmulasztotta visszahozni azokat. A társszerzős Kölbig-féle kéziratról így azt sem tudjuk postabélyegekről vagy okmánybélyegekről szól-e, könyvnyi terjedelmű-e, vagy csak egy tanulmány vagy cikk kézirata.

A cikkgyűjtemény többé-kevésbé abban a formában és teljességben maradt meg, ahogy azt Vejtey a múzeumnak átadta. A könyvtár elrendezése az idők folyamán teljesen megváltozott, a tematikus csoportosítást mára a numerus kurrens rendszer váltotta fel. A szorító helyhiány sem engedné meg a nagy helyigényű tárolást, másrészt pedig a számítógépes feldolgozás révén a tematikailag egy csoportba tartozó művek akkor is összehozhatok, ha azok nem egymás mellett találhatók a polcokon.

Vejtey Ferenc adománya és az ő közreműködésével másoktól sikeresen összegyűjtött anyag ma is könyvtárunk legértékesebb részét képezi. Azt lehet mondani, hogy az utolsó pillanatban gyűjtötte össze azt az anyagot, amelyet ma már nem lehetne. Az általa is keresett és hiányként nyilvántartott tételekből ma nagy ritkán sikerül egyet-egyet beszerezni. Köszönet mindazoknak, akik - ha nem olyan volumenben is, mint ő - hasonló önzetlenséggel engedik át könyvtárunknak könyveiket, folyóirataikat.

11 A tervezett jelentés nem készült el. Az előkészített hátrahagyott anyag alapján született az alábbi tanulmány: Az 1871. évi kőnyomatos bélyegeink története. Néhai Czakó Elemérnek, a kiváló filatelista szakírónak a Bélyegmúzeumban őrzött irodalmi hagyatéka alapján közöljük ezt az érdekes tanulmányt. Filatéliai Szemle. 1958. évi 5-9. szám.

195