Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Angyal Erzsébet: Vejtey Ferenc, a Bélyegmúzeum könyvtárának mentora
Még a temesvári Hunniától delegálva vett részt a legelső tervezgető megbeszéléseken, és több lapban írt egy szövetség fontosságáról, annak elképzelt működési módjáról. A megalakulástól pedig alelnökként igen sok feladatot vállalt és látott el. Hivatali pozíciójánál fogva, a filatéliai életben pedig gazdag gyűjteményei, publikációi, egyesületi elnöki és szövetségi alelnöki rangja révén neve széles körben ismert, kapcsolatai szerteágazók voltak. A filatelisták képviseletében ő is a meghívottak között volt a posta vezérigazgatója által tartott bélyegértekezleteken, amelyeket 1920 óta rendszeresen tartottak kölcsönös tájékoztatás céljából. Itt találkozott Horváth Józseffel, a Bélyegmúzeum első és Merza Gyulával, a múzeum későbbi igazgatójával, akik eme értekezleteken a posta részéről szintén jelen voltak. Az értekezleteken a létrehozandó Bélyegmúzeum kérdése is több ízben felmerült. Vejteyt ismert szervezőképessége és szakmai kompetenciája szinte predesztinálta arra, hogy tagja legyen annak a felkért szakértői bizottságnak, amely 1928-ban a megnyitás előtt álló múzeum anyagának elrendezési, kiállítási módját volt hivatva kidolgozni. E munkában bizottsági társai a korabeli filatéliai élet jelesei, egyúttal notabilitások voltak, úgymint Jakab Oszkár helyettes államtitkár a Pénzügyminisztériumból; Pompéry Elemér, a Szabadalmi Bíróság elnöke; Bobrovniczky Tamás tábornok, a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Országos Szövetségének elnöke; Szalay-Újfalussy László főmeteorológus; Rampacher Pál szabadalmi bíró. Vejtey kapcsolata tehát a múzeummal még annak megnyitása előtti időből datálódik. Láttuk, hogy Vejtey a szakirodalom ismeretének milyen nagy fontosságot tulajdonított. A maga számára minden lehetőséget kihasználva szerezte be a kiadványokat. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy gyűjtőtársai is igényeljék, és lehetőleg hozzá is jussanak a gyűjtési területükkel kapcsolatos információkhoz. Ennek pedig egyetlen lehetséges módja: filatéliai könyvtár létesítése. Temesvári korszakától kezdve szinte vesszőparipája a könyvtár kérdése. Amint nélkülözhető példányhoz jutott, azonnal olyan helyre adta, ahol arra szükség volt, ahol hasznosult. A Levélbélyeg-Tőzsde az egyesületi hírek között tudatta a Hunnia-tagokkal, hogy az egyesület könyvtára különböző forrásokból, köztük Kölbig Ferenc ajándékai révén gazdagodott. Az 1928. évi előkészületek során a leendő Bélyegmúzeum anyagát már régóta rendezték, évek óta dolgozott rajta Klimes Károly, a finisben pedig tanácsadóként vagy tevőlegesen többen részt vettek a munkában. Ugyanekkor született meg egy, a mi szempontunkból igen fontos döntés: a posta a Bélyegmúzeumban egy filatéliai szakkönyvtár létesítését is elhatározta. Ugyanebben az évben a filatéliai sajtóban megjelent a hír, miszerint a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtára a köteles példányként birtokában lévő anyagból, illetve annak kiegészítésével filatéliai különgyűjteményt hoz létre. A Filatéliai Kurír 1928/2. számában már arról írnak, hogy nemcsak könyvtárat, de egyenesen bélyegmúzeumot szándékoznak létrehozni a Nemzeti Múzeum könyvtárában. A következő számban A Széchényi könyvtár bélyegmúzeumának kérelme cím alatt felhívás olvasható a gyűjtőkhöz, hogy fölös irodalmukat és gyűjteményi darabjaikat, bélyegeiket, lebetűzéseiket, postai teljeseiket ajánlják fel.7 7 Az Országos Széchényi Könyvtárban ilyen gyűjtemény nem létesült, sőt archívumában a kezdeményezésnek sincs nyoma. 189
