Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Nikodém Gabriella: A Poppovits-gyűjtemény
Nikodém Gabriella A Poppovits-gyűjtemény Az a csereügylet, amely a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium postai ügyekért felelős V/2. ügyosztálya és Poppovits Frigyes Mirkó kereskedelmi tanácsos között 1916. szeptember 25-én létrejött, és amelynek következtében a híres Poppovits-féle, klasszikus magyar bélyegeket, különlegességeket tartalmazó gyűjtemény a posta tulajdonába került, megteremtette egy új múzeum alapjait. Az 1930-ban megnyitott Bélyegmúzeum okmánytárában két ügylet (1916, 1918) vonatkozásában lelhetők fel ügyiratok, amelyek sérülten és néhol olvashatatlanul ugyan, de képet adnak a történtekről. E cikkben megpróbálom összeszedni azokat az adatokat, amelyeket a Bizalmas jelzésű, ám a titkosítás határidejének lejártával szabadon kutatható okmányokban találtam. Dióhéjban az előzményekről: az UPU valamennyi tagországa által aláírt Egyetemes Postaszerződés értelmében a magyar postaigazgatásnak megküldött külföldi bélyegek köteles példányait eleinte az ügyiratok mellékleteiként őrizték. Egy 1911-ből származó ügyirat tanúsága szerint (45359/1911.) ezeket a bélyegeket akkor már „ értékczikk-gyűjte- ményként” kezelték azokkal együtt, amelyekre a millennium évében kibocsátott utasítás értelmében „posta- és bélyegmúzeumi célokra alkalmas ” objektumokként beszolgáltatá- si kötelezettség vonatkozott. E gyűjtemény azonban épp a magyar anyag tekintetében erősen hiányos volt, különösen az egyes bélyegfajták típusaira, változataira, különlegességeire nézve. A Bélyegmúzeum alapításának gondolata nagy valószínűséggel már 1911- ben felmerülhetett a Bécsben megrendezett értékcikk-kiállítás kapcsán, amelyen a gyűjtemény rendezetlensége miatt a magyar posta nem tudott részt venni. Ettől kezdve azonban gondot fordítottak a megfelelő kezelésre, a hiányok pótlására, a szakszerű csoportosításra. Egy 1912-ben kelt irat tanúsága szerint a nyomdák kötelezettségeit is meghatározták annak vonatkozásában, hogy mit kell a „vezérigazgatósági gyűjtemény" részére megküldeniük. A Bélyeg című lap 1915-ös cikke már eldöntött tényként kezeli a múzeumalapítás kérdését, így nem meglepő, hogy Poppovits Mirkó kereskedelmi tanácsos ezzel kapcsolatban a figyelem előterébe került. Poppovits Frigyes Mirkó a kor filatelistái által ünnepelt és irigyelt bélyeggyűjtő volt, aki magyar különlegességi gyűjteményével 1909. március 7. és 11. között szerepelt először országos bélyegkiállításon az Iparművészeti Múzeumban celebrált nagyszabású rendezvényen. A korabeli szaksajtó ódákat zengett Poppovits kiállítási anyagáról, amely az alapbélyegek mellett rendkívül gazdag összeállítást mutatott be változatokból, különlegességekből, összefüggésekből, sőt, a magyar bélyegek terveit, próbanyomatait is tartalmazta. Nos, ezt a pazar gyűjteményt ajánlotta fel megvásárlásra Poppovits a postának 1915- ben többször is. A tárgyalások az üzlet végleges lebonyolításáig élőszóban történtek, mert Poppovits akkor még nem tett írásbeli ajánlatot. Az ügylet első írásos nyoma a 63495/916. számú, augusztus 30-án kelt ügyiratban lelhető fel, amely Bizalmas jelzéssel került később irattárba. Az ügyiratban Klimes Károly postatanácsos, az igazgatósági értékcikkgyűjtemény kezelője és rendezője terjeszti elő Poppovits újbóli vételi ajánlatát abból az 161
