Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Bartók Ibolya: Forster-emléknap a Postamúzeumban
legyen. Már az 1924. évi stockholmi kongresszuson nagy harc volt emiatt. London és Buenos Aires volt a két jelölt. A harc olyan szenvedélyes volt, hogy a döntés, amely Londonnak juttatta a pálmát, az argentin delegációt és kormányt a végsőkig felingerelte. Az argentin kormány nem is ratifikálta az argentin delegáció által aláírt postaszerződést. ...Az 1934-ben Kairóban tartott kongresszuson a harc újból fellángolt. ... A XI. egyetemes postakongresszust a kapott felhatalmazás alapján Argentína 1939. április elsejére hívta össze az ország fővárosába, Buenos Airesbe. ... A tárgyalások hosszú, izgalmas anyagában a régi témák persze újraéledtek. Az angol nyelvnek, mint második tárgyaló nyelvnek kérdése újból elvett pár órát az időnkből, éspedig ezúttal már erélyesebb formában. Amint látom, e kérdésben nagyon nehéz lesz a francia nyelv egyeduralmát sokáig megőrizni. ... Természetes, hogy a gyarmati szavazatok ügye is újból szóba került. E kérdés mondhatni megoldhatatlan. A nemzetközi jog szerint ugyanis nemzetközi jogalanyként csak szuverén vagy legalábbis fél szuverén államok szerepelhetnének. ... A dél-amerikai államok másik nagy harci területe, az úgynevezett tranzitdíj kérdése szintén hosszú ideig tette izgalmassá a tárgyalásokat. A régi vita akörül forog, hagy a levélpostai küldeményeknek a többi ország területén való átszállítása díjmentes legyen-e vagy nem. A díjmentes párt - elsősorban a dél-amerikaiak, akik e címen sok pénzt fizetnek Európának - elvi okokból, az átszállítás szabadságának hangzatos elve alapján követeli a díjmentességet. A másik párt, amelyhez mi is tartozunk, a méltányosságot írta zászlajára. ... Sok-sok titkos ülést is tartottunk, és a végén sikerül elérnünk - bár igen kis szótöbbséggel - a tranzitdíj változatlan fenntartását. Ez Magyarországnak 5 éven át kb. évi 40 000 dollár tiszta bevételt jelentett. ...A kongresszus időtartamának megrövidítése érdekében két kongresszuson keresztül egy 10-12 államból álló bizottság tárgyalta a javaslatokat, éspedig a kongresszust kb. háromnegyed évvel megelőzően. Ez volt az úgynevezett előkészítő bizottság. ... A 45 magyar javaslatból 32-őt fogadott el a kongresszus, amit igen kedvező aránynak tartottak delegátustársaim is. Hozzáteszem, hogy részint a javaslatok védelmében, résziont a nekünk nem kedvező javaslatok elleni harcban összesen hatvanszor szólaltam fel [a postaegyezmény, a nemzetközi levéldíjak kiszámításának új módszerei - tranzitdíjak, kiscsomagok kezelése - kérdésében]. Az egyik kérdés akörül forgott, hogy az átszállító országoknak joguk van-e az átmenő zárlatokat felbontani. Ennek természetesen háború esetén van jelentősége. ... Ezért kénytelenek voltunk csak egy ún. óhajt előterjeszteni, amely azt a kívánságot fejezte ki, hogy a zárlatokat és az egyenként átszállított küldeményeket az igazgatások a postaszerződésben megállapított esetektől eltekintve semmiféle ellenőrzésnek, cenzúrának ne vessék alá. A kongresszus ezt el is fogadta. ” Amikor dr. Forster Károly nemzetközi munkásságát értékeljük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kimagasló szerepet, amelyet az európai posták közötti együttműködés szorosabbá tétele érdekében játszott. Már az 1940-es éveket megelőzően is voltak olyan törekvések, hogy Európában létre kellene hozni egy olyan szövetséget, amely tömöríti az európai postai és távközlési szolgálatokat. Erre végül is 1942. október 19-én Bécsben került sor, ahol 13 európai ország részvételével megalakult az Európai Posta- és Távközlési Egyesület. Célja az volt, hogy az egyesület mint az UPU és az UIT szűkebb körű regionális szervezete elősegítse a két világszervezet egyetemes célkitűzéseinek Európába történő eredmé132
