Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Bartók Ibolya: Forster-emléknap a Postamúzeumban

vizsgabizottság rendes tagjává, 1933. szeptember 16-án a postatisztképző tanfolyam felügyelő-bizottságának tagjává, 1933. szeptember 25-én a postatisztképző tanfolyam vizsgabizottsági elnökhelyettesévé, 1936. március 1-jétől a nyelvvizsgabizottság elnöké­vé, 1939. augusztus 16-án a postatisztképző tanfolyam vizsgabizottságának elnökévé, majd 1942. október 14-én az I. számú hivatalvezetői minősítő vizsgáztató bizottság elnö­kévé nevezték ki. Dr. Forster Károly sokoldalú pályája során a postaépítészettel is kapcsolatba került. 1932. november 25-én a magyar királyi postaházak építőbizottságának tagjává nevezték ki. A fennmaradt dokumentumok szerint 1941. április 21-én a 72. számú postahivatal átalakítási és korszerűsítési munkáinak irányítására alakított építési bizottság elnökévé, 1941. május 19-én az óbudai postaház építésintéző bizottságának tagjává, 1942. január 15-én a Verseny utca 12. szám alatti postaépület építési végrehajtó bizottságának elnöké­vé, majd 1943. február 17-én a 78. számú postahivatal átalakítási és korszerűsítési mun­kálatainak irányítására alakított építési bizottság elnökévé jelölték ki. A fentiek mellett a magyar királyi postaalkalmazottak, illetve postamesterek fegyelmi ügyeinek tárgyalására létrehozott másodfokú fegyelmi bizottság tagjává 1932. október 26-án, elnökévé 1939 októberétől jelölték ki. S végül, de nem utolsó sorban 1939. július 1-jétől a budapesti távíró- és távbeszélő-szolgálattal kapcsolatos ügyek gyorsabb intézése érdekében felállított felügyelő-bizottság tagjává, 1940. március 3-án a postatakarékpénztár felügyelő- és ellenőrzőbizottságának tagjává, 1941. október 17-én a rádióműsort ellenőrző és felülbíráló bizottság rendes tagjává s egyidejűleg a bizottság elnökévé nevezték ki. E gazdag életpálya befejezéseként vezérigazgató-helyettesként az akkor 60 éves dr. Forster Károly csupán egy évet tevékenykedhetett. Bár szolgálattételre a budapesti csata befejezése után már négy nappal jelentkezett, az átszervezés alatt álló postaintéz­mény megbízott és önjelölt vezetői - akik éppen a közigazgatási pozíciókért folytatott elkeseredett harcukat vívták - udvariasan, de tudtára adták, hogy szolgálataira, több ve­zetőtársához hasonlóan, nem tartanak igényt. Az 1945. február 17-én kiállított jelentkezé­si igazolásában ugyan az áll, hogy nevezett postaszolgálatot teljesít, a méltatlan igazság azonban az, hogy a vezérigazgatóság portáján sem engedték be. Időközben a posta központi számvevősége 1945. július 25-én elkészítette szolgálati és nyugilletmény-kimutatását, amely szerint a megszakítás nélküli szolgálati ideje az iskolai végzettsége címén beszámítandó idővel 40 év, így az ide vonatkozó törvény értelmében hivatalból véglegesen nyugalomba helyezendő. A kimutatás elkészültének másnapján - hivatkozással arra, hogy visszatartását a minisztertanács csak 1944 végéig engedélyezte - a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletéből dr. Udvarhelyi Ödön posta­igazgató 1945. augusztus 1-jétől véglegesen nyugalomba is helyezte. E gyors intézkedés lehetett okozója annak a furcsa helyzetnek, hogy ennek ellenére a Magyar Posta V. számú igazoló bizottsága az 1945. augusztus 16-án kelt határozatában dr. Forster Károlyt még úgy jelenti ki igazoltnak, mint aki a vezérigazgatóságon vezérigazgató-helyettesként tel­jesít közszolgálatot. Magyarország miniszterelnöke 1946. június 28-án az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a 6800/1946. számú rendeletében a nyugellátások korlátozását rendelte el. A rendelet alapján felül kellett vizsgálni a hatálya alá tartozó személyek ma­gatartását, hivatali működését, hogy az nem sértette-e a magyar nép érdekeit, illetve de­119

Next

/
Thumbnails
Contents