Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Kovács Gergelyné: Postatörténeti emlékhely Balatonszemesen

monikus építmények is meg fogják ismertetni. Élete utolsó munkáját, színes egyéniségé­nek emlékeit a Postamúzeum kegyelettel őrzi. ” Trischler Ferenc szobrászművésznek megköszöntük, hogy emlékművén az elmúlt szá­zadok hírvivőinek életét és munkáját is felidézte, s a levélkézbesítő postás alakjával az utódok főhajtását örökítette meg az életüket áldozott elődeik előtt. Lőrinczné Balogh Krisztinának kimagasló művezetői munkájáért mondtunk köszönetét abban a reményben, hogy az építkezés során a szíve alatt növekedő Lőrincz Lujzika jövendő nemzedéktársaival a 21. században sok szép kiállítást fog meglátogatni a múzeum falai között. Ratku Mihálynak kifejeztük elismerésünket kimagasló munkájáért, amely során az em­léklapon megörökítettek szerint: „Egyszerre volt figyelemmel a műemléki előírások betar­tására és a műtárgyak megkívánta elővigyázatosságra. Tapasztalataival, anyagismeretével nagymértékben hozzájárult az anyagi források takarékos és költségkímélő felhasználásához. Dolgozói kedvvel végezték munkájukat, pontosan és fegyelmezetten teljesítették vállalásai­kat. ” Munkatársai közül Nyári Lászlónak szép ácsmunkájáért külön emléklappal adóztunk. Emléklapot kapott továbbá Szolik Krisztina, a postakürttel díszített bejárati kapu terve­zője és Kovács Sándor géplakatosmester a kapu míves kivitelezéséért. Munkatársaim közül Vichmann Béláné gazdasági vezető az építkezés anyagi szükségleteinek biztosításáért, Hajdú József muzeológus az emlékműállítás szervezési feladatainak ellátásáért, valamint biztonsági felügyelőnk, Kapi András villamosmérnök kapott munkájáért elismerő oklevelet. A leszálló estében a jelenlévők kis mécseseinek fényénél Dobos Gyula római katolikus plébános és Kerekes Márton református lelkész megáldották az emlékművet, majd Balatonszemes polgármestere, Illés Antal jelképesen a település szeretetébe és gondjaiba fogadta a múzeumot és emlékhelyet. A Kis tücsök étteremben forralt bor és Márton napi finomságok várták az avatási ünnepség résztvevőit, akik este 7 óra után az 1955 óta név szerint ismert halottakért meggyújtott 196 mécses fényénél búcsúztak el az emlékhelytől. Most - ennek a beszámolónak a nyomdába adásakor - már az új állandó kiállítás elő­készületei folynak, a járművek, köztük a mozgópostavagon restaurálása, kisminták és installációk készíttetése. A forgatókönyv és a berendezési terv, majdnem készen, Makkai Várkonyi Ildikó postatörténész muzeológus és Kozmáné Grünwald Éva restaurátor, kiállítás-rendező munkáját dicséri. Az új állandó kiállítást, amelynek A kocsiszekértől a mobilpostáig címet adtuk, június elején szeretnénk megnyitni. Akkor, amikor a hétvégi napokon már benépesülnek a balatoni üdülők. Ahogyan egy kiállítóhelyből múzeumi emlékhely lett, úgy szeretnénk látogatóbaráttá tenni a múzeumot. Ez is egy álom, ám ha majdnem 40 évig vártunk egy megnyugtató műtárgyvédelmet biztosító lábaspajta megépítésére, akkor erre a jóval kevesebb pénzt, de sokkal több talentumot és szeretetet kívánó múzeumra talán nem kell több évtizedet vár­ni. Ebben a reményben adom közre gondolataimat arról, mivel gazdagíthatná látogatóit a balatonszemesi múzeum. A látogatókról és szokásaikról Számuk néhány évtizedre visszatekintve 10 és 15 ezer fő között ingadozik. Látogatóink 90%-át a szezonális balatoni idegenforgalom adja, ezt májusban és szeptemberben mint­egy 8-8,5%-kal egészítik ki a szervezett iskolai kirándulásokkal érkező diákcsoportok. 112

Next

/
Thumbnails
Contents