Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete
a kétszeresére duzzadt. Mielőtt a szovjet csapatok 1945 márciusában elérték a várost, újabb menekültáradat indult el nyugat felé. A szovjet csapatok 1945. március végén szállták meg Kőszeget, a lakosság a pincékbe rejtőzött a bevonuló csapatok elől. Az élet a városban csak lassan rendeződött. A postai szolgáltatás áprilisban szünetelt, a távbeszélő használatát csak egy szűk kör részére engedélyezték, a rádiókészülékeket be kellett szolgáltatni, tehát a nagyvilággal minden információkapcsolat megszakad. A postai dolgozók a helyzethez képest a hivatal ügyvitelét megkísérelték kézben tartani, a városban a magyar és a német hadsereg által hátrahagyott híradási eszközöket begyűjtötték. A vasúti forgalom Kőszeg és Szombathely között májusban indult meg, amely postai alkalmazott kíséretében már szállított levélzárlatot. Korlátozott mértékben tehát ismét kezdetét vette a postai szolgáltatás. A különféle szolgáltatások csak lassan indultak be. A postaigazgatóságon júniusban átszervezést hajtottak végre, ettől kezdve az egész országra kiterjedően lehetett levelet, táviratot és postautalványt küldeni. Hamarosan megkezdődött a postatakarékpénztári szolgálat is, júliusban pedig beindult a belföldi csomagforgalom is azokra a helyekre, ahol ezt a közlekedés lehetővé tette. Augusztusban valamennyi postahivatalnál beindul a posta- utalvány és a postatakarékpénztári közvetítőszolgálat. Meghirdették a munkaversenymoz- galmat, megalakultak az üzemi bizottságok. Lehetőség nyílt a külfölddel való postaforga- lomra, elsőként Jugoszláviával, majd a többi szomszédos országgal, novemberben az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, decemberben a Szovjetunió felé indult el a levélposta. Míg korábban csak lezáratlan levél volt feladható, 1945. szeptember 1-jétől a borítékokat már le lehetett zárni. A pénz értéke fokozatosan romlott, egymást követték a díjszabás-módosítások. Az egész országra kiterjedő távbeszélő-forgalom szeptemberben, a távirati utalványforgalom pedig októberben vette kezdetét. A nemzetközi távíróforgalom októberben indult meg, elsőként a Szovjetunióval, Nagy-Britanniával, az USA-val és Romániával. A postás dolgozók helyzete nagyon rossz volt. A gyorsan növekvő infláció miatt a bérek vásárlóértéke folyamatosan romlott. A személyzetnek, mint akkoriban mindenkinek élelmiszer-beszerzési gondjai voltak. Élelmiszert leginkább csak csere útján lehetett szerezni. A pengő értéke napról napra gyengült, naponta több milliót is veszített értékéből. Kiadták a millió, majd a billió pengőt, végül az adópengőt, amelynek érétke szintén naponta változott. 1946. augusztus 1-jévei megszűnt a pengő mint fizetési eszköz, s helyet adott a forintnak, amelynek értéke hosszú ideig nem változott, és ezzel az ország pénzügyi helyzete hosszú távon stabilizálódott. Az új postai díjszabás és fizetés már a forint értékéhez igazodott. A háború végén a front közeledtével Kőszegre menekült postások megnövelték a hivatal létszámát, a személyzet létszáma túlnőtte a szükségleteket. Egy részüket áthelyezték, mások B listára kerültek, és elbocsátották őket. A hivatal minden dolgozóját átszűrte az ún. igazolóbizottság.31 A posta szocialista átalakítása 1948-1949-ben megtörtént, a szocialista postán a politikajutott vezető szerephez. így eshetett meg, hogy 1949 áprilisában azonnali hatállyal, minden indoklás nélkül sorozatos elbocsátásokra került sor. Ekkor bocsátották el Szabó 31 Kőszegen a II. számú ¡gazolóbizottság működött, amelynek tagja volt Pék József postaaltiszt is. 93
