Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete

május 30-án felmentették. Ugyancsak megvált a budapesti főpostahivatal vezetésétől is, és tekintettel betegségére ideiglenesen szabadságolták. 1893 márciusától 1894. június 18-ig a székesfehérvári postahivatalt vezette. 1894 augusztusában az ekkor már nagybeteg Hübert Károly szülővárosába, Kőszegre költözött, s itt hunyt el 1896. szeptember 20-án.

1882-ben Kőszegen két kézbesítő volt, a küldeményeket naponta - vasárnap is - kétszer hordták ki. A kézbesítésnek két formája alakult ki, az egyik a hivatali, a másik a háznál történő kézbesítés. A küldemények egy része után díjat nem szedtek, ilyen volt a közönséges és az ajánlott levél, a levelezőlap, a hetilap, a folyóirat, az áruminta és az utalvány. Azok a küldemények, amelyek után kézbesítéskor fizetni kellett, átadóvevény útján kerültek kézbesítésre. 1882. április 1-jén a kőszegi postahivatal a kincstári kezelést követően az alábbi tájékoztatást adta ki: „ Úgy a levél- és kocsipostai küldeményeket, mint az utalványokat az állami levélhordó kézbesíti a címzett lakására a posta érkezéséhez képest naponta kétszer. Az ajánlott- és pénzeslevelek, szállítmányok és utalványok átvétele a levélhordónál lévő kézbesítőkönyvben aláírással történik. Kézbesítési díjat a közönséges és ajánlott levelek, levelezőlapok, folyóiratok, hetilapok, áruminták, keresztkötésű nyomtatványok és utalványok kézbesítésénél nem szed. Pénzeslevelek és 1,5 kg súlyig terjedő szállítmányok kézbesítéséért 3 krajcár, az ilyen súlyú küldemények felüli értesítéséért 2 krajcár kézbesítési díj jár. ”26

1903-ban bevezették a portójegyet, és a bérmentesítetlen vagy elégtelenül bérmentesített levelek után járó díjat a portóbélyeg útján szedték be. Külterületre a kőszegi posta nem kézbesített, az értesítést a kézbesítő legtöbbször az utolsó háznál hagyta. A kőszegi postafőnök 1907 júliusában felhívással fordult a város lakosságához, hogy a kézbesítők fárasztó szolgálatának megkönnyítése céljából az emeletes bérházakban a földszinten a kapubejárat mellett levélgyűjtő szekrények alkalmaztassanak. A postafőnök arra kérte a háztulajdonosokat, hogy „ezt a célszerű újítást megvalósítani, és különösen az újonnan épülő házakban kézbesítő postaszekrényeket alkalmazni szíveskedjenek”.

A vasárnapi levélkézbesítés 1920 augusztusától végleg megszűnt. Vasárnap és ünnepnapokon a levélpostai küldemények átvétele a postahivatalban díjmentesen történt. Után- vételes küldeményt csak a postahivatalban lehetett feladni és átvenni.27

Míg korábban a szállítási feladatokat a postamester saját eszközével és alkalmazottjával végezte, 1882-től, a postahivatal kincstári hivatallá történő átminősítését követően a postaszállítás már nem tartozott a hivatal vezetőjének teendőihez. A helyi szállítási feladat ellátására pályázatot írtak ki.28 A nyertessel a postaigazgatóság szerződést kötött, akinek hivatalos titulusa „kincstári hivatalnál szállító postamester” lett. Feladatát a szerződésben megállapítottak alapján végezte a kincstári kezelésben lévő postahivatal vezetőjének irányításával, külön díjazás fejében. A szállítási szerződést a postaigazgatóságon a szállítási nyilvántartó könyvben, a szállító postamester adatait és járandóságát a postahivatali törzslapon tartották nyilván.

26 Mester István: Kőszeg postatörténete. Kézbesítés. Tanulmány. 3. p.

27 Az 1930-as évek végén közkedvelt nyaralóhely lett Szabóhegy. 1941. május 1-jétől nyári idényben bevezették a szabóhegyi kézbesítést.

28 Magyar Királyi Posta és Távírda Rendeletek Tára. Budapest, 1891. 3. sz. 11. p.

88