Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete
Nagy változást hozott a térség postahálózatának fejlődésében a vasút kiépülése. A Sop- ron-Szombathely-Nagykanizsa vasútvonalat 1865. szeptember 20-án adták át a forgalomnak. Az új vasút részben módosította a postai szállítást. Körmend ezentúl a molnári vasútállomáson vette át a postai küldeményeket, ezáltal szükségtelenné vált, hogy a kariolkocsi Körmendig közlekedjen.23 A postai szállítást azonban csak részben vette át a vasút, közúton továbbra is kariolkocsi közlekedett. Az utasszállítás a Sopron-Nagykanizsa vasútvonal megnyitása után utasok hiányában a postaúton megszűnt.24 A Szombathely és Kőszeg között közlekedő utasszállító bérkocsit a kőszegi Mayer Ferenc tartotta fenn. Ezzel egy időben, az 1870-es években az üveg- hintós postakocsi25 is közlekedett, azonban 1883-ban a Kőszeg és Szombathely közötti vasút megépülésével az utasszállításnak ez a formája megszűnt. A Kőszeg-Szombathely vasút megépítésével megszűnt a Kőszeg-Sopron között közlekedő karioljárat. Akariolkocsit 1882-ben a postamesteri kocsiküldönc-járat váltotta fel. A szállítást végző postahivatalok Lakompak, Nagybarom és Felsőpulya voltak. Sopron- Nyék között 6 ülőhelyes kettősfogatú, Nyék-Felsőpulya között 3 ülőhelyes egyfogatú, Felsőpulya-Kőszeg között 5 ülőhelyes egyfogatú kocsi közlekedett. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezés számos változást hozott a magyarországi postaintézményben. Létrejött az önálló Magyar Királyi Posta. A postamesterek egy része azonban nem beszélte a magyar nyelvet, de akik vállalták a magyar nyelv elsajátítását, meghagyták szolgálati helyükön, és kétnyelvűek maradtak a hivatalos rendeletek és egyes nyomtatványok is. 1850-ben postai szolgálatban csak azok maradhattak meg, akik a szabadságharc idején hűek maradtak a császárhoz. Kőszegen 1851 -ben volt postamestercsere. A korábban szolgáló Dietz Antal postamester (1848-1851) helyére a Verordnungsblatt 1851. évi 49. számában pályázatot írtak ki, amelyet Ritter Ferenc nyert el, akit egy év múlva, 1852-ben elbocsátottak. Őt követte Farkas Ferenc, aki 1853 és 1855 között volt Kőszeg postamestere. A Verordnungsblatt 1851. évi 75. számában megjelent rendelet szerint a postamester 4 lovat, 1 fedetlen és 1 fedett kocsit, 2 levélszállító kocsit és 2 stafétatáskát volt köteles tartani. Kőszegen a postamesteri állás 1855-ben megüresedett. A soproni postaigazgatóság a pályázatot a Verordnungsblatt 1855. évi 41. számában tette közzé. Az állást Wiesenbergi Wierer Lajos nyerte el, aki 1855. augusztus 23-tól 1867. április 16-ig töltötte be a hivatalt. Őt Wierer Mária követte, majd 1872. december 11-től Karger Alajos, 1874. július 1-jétől Hetlinger János, 1881 júniusától Lászl Alajos (1882 decemberétől szállító postamester), 1883 decemberétől ifj. Bartók Mihály volt Kőszeg postamestere. Kőszegen a posta postamesteri kezelésben üzemelt. A postamester pályázat útján juthatott hivatalához. A hivatal ellátása mellett a szállítások biztosítása is feladata volt. Postamester csak módosabb ember lehetett, aki biztosítani tudta a posta elhelyezését és a szállítási eszközöket, valamint biztosítékot is tudott letétbe helyezni. A posta szerepe és intézményi formája 1610 és 1882 között többször változott. Meg kellett küzdeni a rossz utakkal, időjárással, háborúk idején az átvonuló csapatokkal. Ke23 A kariolkocsi ezentúl Sopron és Szombathely között közlekedett. 24 1852-ben Johann Strasser szombathelyi fuvaros kapott engedélyt arra, hogy Sopron Déli pályaudvar és Szombathely város között utasokat szállítson. Útközben lóváltást nem végezhetett. 25 Vasmegyei Lapok. 1877. 85
