Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete

eső postamestereknek havi 12, soproninak 17 forint havi fizetés, összesen 2604 forint költséggel. ”6 7

A berendezett Bécs-Zágráb postavonal állomásai: Bécs, Vimpác, Nagyhőflány, Sopron, Nagybarom, Kőszeg, Szombathely, Körmend, Kutas, Lendva, Csáktornya, Varasd, Szentmárton, Belovár és Zágráb voltak.

A királyi leirat nem szabályozta a posták fizetését, így működtetésük anyagi hátterének rendezése még hosszú ideig megoldatlan maradt, s a postaállomások vezetői késedelmesen kapták meg járandóságukat. 1695. augusztus 29-én a bécsi kamara már jelezte a pozsonyi kamarának, hogy „miután ezen új postáknak a fizetése nem szolgáltatik ki rendesen, sokan közülük már abbahagyták a szolgálatot" J A posták fizetése 1697-ben rendeződött a felségárulási perbe fogott Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf elkobzott vagyonából: „Zrínyiek és Frangepánok javai konfiskáltatván úgy Horvátországban, mint a tengermelléken a királyi kincstár új és jelentékeny jövedelmekhez jutott, ezeknek kezelésére Nedeliczen Zalamegyében új kamara állíttatott fel, és az új postavonal költségei ennek jövedelméből nyertek fedezetet; így egy 1697. márczius 31-én kelt nyugta szerint Ossegovich János belovári postamester a nedeliczi kamarától veszi fel fizetését, még pedig nem a Paar gróf, de egyenesen a saját nyugtájára ”.8

A pénzforrások hiányosságai mellett a posták gyakran az utak rossz állapotát panaszolták fel. A magyarországi postahálózat kiépülését és fenntartását a Rákóczi-féle felkelés is megzavarta. A királyi postaintézet felbomlott. Kőszeget hol portyázó kurucok, hol átvonuló labancok szállták meg. A város aggasztó helyzetében gyakran kérte a többnyire Kőszegen tanyázó Bezerédi Imre óbester segítségét. A harcok utolsó szakaszában Kőszeg sokat szenvedett. A labancok által megszállt várost 1710. szeptember 27-én a visszavonuló Balogh Adám serege felgyújtotta.

II. Rákóczi Ferenc az általa ellenőrzött területen független magyar postát szervezett. „A vezérlő fejedelem alatt, a ki kuruczaival csaknem egész Magyarországot rövid idő alatt hatalmába kerítette, természetesen megszűntek a királyi posták az elfoglalt területen, és azok helyett ő állított postákat, melyek nem csak a postahálózat kiterjedésére, de a berendezésre és szabatos működésre nézve is az eddigi királyi postát messze felülszárnyalták. ”9 Megszületett a dunántúli postavonal felállításának terve is. 1708 januárjában a Sümeg várában megtartott tartományi ülésen elhatározták, hogy „Küszögről” kiindulva Étéig (Kőszeg-Szombathely-Rum-Jánosháza-Nagyalásony-Pápa-Patona-Ete), illetve Sümegig (Kőszeg-Szombathely-Rum-Jánosháza-Nagyalásony-Pápa-Somlóvásárhely- Sümeg) postavonalat építenek ki.10 A tervezett postaállomások felállítása azonban a harci szerencse változásai, illetve a szabadságharc bukása miatt nem jött létre.

A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány által megtizedelődött kőszegi lakosság pótlására 1713-ban würtenbergi németeket telepítettek a városba, ennek eredményeként a város nemzetiségi összetétele jelentősen megváltozott.

6 Munkás László: A királyi magyar posta története 1528-1715. Budapest, 1911. Az Országos Iparegyesület kiadása. 202. p.

7 Uo. 203. p.

8 Uo. 203. p.

9 Uo. 216. p.

10 Dr. Vajda Endre: A posta története. Budapest, 1967. Közlekedési Dokumentációs Vállalat. 269. p.

77