Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Leskó Norbert: Informatika a múzeumban
erőforrások szűkössége szab határt. A hatékonyságot javítja, ha a bemutatók kép- és szöveganyagát nem teljes egészében készítik egyedileg, hanem azok legalább részben a belső nyilvántartásból kerülhetnek át valamilyen automatizált folyamat segítségével. A bemutatók megtekintéséhez alkalmazott technológia nem igényel különösebb szakértelmet. Az összeállításhoz azonban már szükség van a rendszer megértésére és használatának magasabb szintű elsajátítására. Jelenleg a múzeumi informatikai korszak elején járunk, ami talán a filmezés hőskorához hasonlítható. Henri Cartier-Bresson1 és Charles Chaplin nem csak a technológia működését értette, azt is tudták, hogyan lehet vele művészit alkotni. A virtuális kiállítások berendezésénél is fontos és szükséges elem a muzeológusok szakértelme, és a hagyományos kiállítások szervezésében szerzett tapasztalata. A számítógépen digitális formában tárolt szöveges, képi és hanginformáció a világhálón keresztül is bemutatható. A nyitvatartási időtől és a földrajzi korlátoktól megszabadulva teljesen új nézőközönség érhető el. Több múzeum tapasztalhatta, hogy virtuális kiállításának látogatottsága akár százszorosa a kiállítótermi látogatottságának. Virtuális kiállítások berendezésekor sokkal több hely áll rendelkezésre. Nagyságrendekkel olcsóbb a számítógép-kapacitás 1000 tárgy leírásának és fényképének a tárolására, mint az ugyanennyi tárgy bemutatásához szükséges múzeumi alapterült. A mai létező kiállítás és virtuális változatának együttélését fogja példázni a Telefónia Múzeum, amelynek tárlata hamarosan a világhálón keresztül is elérhető lesz. A múzeum szerverére a Telefónia Múzeum tárlatát követően a Postamúzeum fotótára is felkerül. Az összesen mintegy 8000 tárgy és fotó mellett marad még elég hely, hogy később a többi kiállítás is felkerülhessen a világhálóra. A két kiállítástípus jól kiegészíti egymást, a kiállítóteremből hazatérők megtekinthetik még egyszer az érdekesnek tartott tárgyakat, további részleteket tudhatnak meg. Az Internetre felkerülhetnek azok a tárgyak is, amelyek a kiállítóterembe helyszűke miatt nem fértek be. A virtuális kiállítás látogatói közül sokan kedvet kaphatnak a kiállítás valóságos megtekintéséhez is. A világhálón keresztül létrehozott virtuális kiállítások könnyen interaktívvá tehetők, a látogatók nem csak passzív fogyasztói lehetnek a kiállítás anyagának, ahhoz megjegyzéseket fűzhetnek, javaslatokat tehetnek. A tartalomnak nem csupán a technológia szabhat korlátokat, a látogató befogadóképessége is meghatározó szempont. A kutatók szívesen fogadnak nagy mennyiségű szöveges leírást, az általános látogatók azonban nem. Kutatások szerint a múzeumokhoz érkező érdeklődők mintegy harmada érdeklődik konkrét tárgy iránt. Az emberek többsége magyarázatot, háttér-információt keres, és sokszor nem konkrét tárgyakkal, hanem témákkal kapcsolatban. Nyers adatokra többnyire csak a nevek terén van igény: helységnevek, készítők neve, tulajdonos neve. Az iskolák különösen fontos szegmensei a múzeumlátogatóknak, és egy olyan terület, ahol az informatika nagy potenciállal rendelkezik. Kutatási eredmények kimutatták, hogy a gyerekek saját felfedezéseiken keresztül tanulnak a rendelkezésre álló forrásokból, és többet tanulnak otthon egyénileg, mint az iskolában. Tanulók és oktatók egyaránt ér- 1 1 Henri Cartier-Bresson: A 20. század elején ismertté vált fotóművész. 70
